ZSOLTÁR 105

Szent István Társulati Biblia (katolikus)

AZ ÜDVTÖRTÉNET ESEMÉNYEI
1051(Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, szólítsátok nevét, 2hirdessétek műveit a népek között! Daloljatok, zenéljetek neki, hirdessétek minden csodáit! 3Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük! 4Tekintsetek az Úrra és erejére, keressétek mindig tekintetét! 5Gondoljatok csodáira, amelyeket művelt, a jelekre és ajka szavaira! 6Ti, fiai Ábrahámnak, az Úr szolgájának, fiai Jákobnak, az ő választottjának! 7Az Úr a mi Istenünk, ítéletei az egész világon érvényesek. 8Mindvégig emlékezik szövetségére, ígéretére, amelyet ezernyi nemzedékre adott, 9a szövetségre, amelyet Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak esküdött, 10s amelyet Jákobnak szilárd törvényül adott, örök kötésül Izraelnek. 11Így nyilatkozott: Kánaánt neked adom osztályrészül és örökségedül. 12Amikor még kis számban és kevesen, jövevényként éltek azon a földön, 13az egyik törzstől a másikig, s az egyik országból a másik néphez vándoroltak, 14akkor sem engedte, hogy elnyomják őket, királyokat büntetett miattuk: 15„Fölkentjeimet ne érintsétek, prófétáimnak ne ártsatok!” 16Aztán éhínséget hozott a földre, összetörte botjukat, a kenyeret. 17De előreküldött egy férfit számukra, Józsefet, akit szolgaként eladtak. 18Lábát bilincsbe verték, nyakát vasjáromba kényszerítették, 19amíg be nem teljesedett, amit előre megmondott, amíg az Úr szava nem igazolta őt. 20A király maga küldött, hogy oldják le bilincsét, a népek fejedelme tette szabaddá. 21Megtette házának urává, minden javának intézőjévé, 22hogy akarata szerint vezesse nagyjait, és bölcsességre tanítsa véneit. 23Aztán Izrael átvonult Egyiptomba, Jákob jövevény lett Kám földjén. 24Az Úr megsokasította népét, erősebbé tette elnyomóinál. 25Majd megváltoztatta szívüket, és meggyűlölték népét, s álnokul bántak szolgáival. 26Akkor Mózest küldte, a szolgáját, és küldte Áront, a választottját. 27Ők jeleit mutatták előttük, nagy csodáit Kámnak földjén. 28Sötétséget támasztott, sötét lett, de ellenálltak parancsainak. 29Vizüket vérré változtatta, halaikat kipusztította. 30Békákkal borította a földet, egészen a király lakhelyéig. 31Szólt, és légyrajok törtek elő, és szúnyogok minden határukon. 32Eső helyett jégverést küldött, és pusztító tűz hullott országukra. 33Tönkretett szőlőt és fügefát, minden mezejükön letörte a fákat. 34Szólt, és sáskák jöttek, meg számtalan pusztító bogár. 35Felfaltak mindent, ami zöldellt a földön, felfalták földjeik termését. 36Lesújtott minden elsőszülöttre, a férfierő minden zsengéjére. 37Majd kivezette őket arannyal s ezüsttel rakodva, gyengélkedő nem volt törzseikben. 38Az egyiptomiak örültek kivonulásuknak, mert rettegésben éltek miattuk. 39Felhőt terített az égre, hogy bevonja őket, éjjel pedig tűzzel világított nekik. 40Áhítozásukra fürjeket küldött, és égi kenyérrel lakatta jól őket. 41Sziklát nyitott meg és víz tört elő, patakban folyt a pusztán végig. 42Mert megemlékezett szent ígéretéről, amit Ábrahámnak, a szolgájának tett. 43Ujjongás közt vezette ki népét, örömrivalgás közepette választottait. 44Nekik adta a pogányok földjeit, s ők hozzászerezték a népek kincseit, 45hogy megtartsák törvényeit, hogy teljesítsék parancsait.

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

Ének Izráel történetéről (1-15v. vö. 1Krón 16,8-22.)
1051Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 2Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját! 3Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat! 4Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! 5Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire, 6ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott! 7Ő, az ÚR a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései. 8Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át is az adott szavára, 9amelyet Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött. 10Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül: 11Neked adom – mondta – Kánaán földjét kiosztott örökségül! 12Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények. 13Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez. 14De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk: 15Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok! 16Azután éhínséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt. 17De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet. 18Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték, 19míg jóslata be nem teljesedett, és az ÚR szava igazolta őt. 20Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt. 21Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává, 22hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa. 23Így került Izráel Egyiptomba, jövevényként Jákób Hám országában élt. 24Igen szaporává tette népét az ÚR, erősebbé ellenségeinél, 25akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és bánjanak álnokul szolgáival. 26Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akit kiválasztott. 27Ezek csodálatos dolgokat vittek véghez köztük, csodákat Hám országában. 28Sötétséget küldött, és sötét lett, mégis ellenálltak szavának. 29Vizeiket vérré változtatta, és elpusztította halaikat. 30Békák hemzsegtek földjükön, még a király szobáiban is. 31Szavára bögölyök jöttek meg szúnyogok egész területükre. 32Eső helyett jégesőt adott nekik, földjükre lángoló tüzet. 33Elverte szőlőjüket és fügefájukat, összetörte határukban a fákat. 34Szavára sáskák jöttek és számtalan szöcske. 35Felfaltak országukban minden füvet, felfalták földjük termését. 36Végül megölt országukban minden elsőszülöttet, férfierejük első termését. 37Őket pedig kihozta, megrakva ezüsttel, arannyal, és törzseikben nem akadt botladozó. 38Örültek kivonulásuknak az egyiptomiak, mert rettegés szállta meg őket miattuk. 39Felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel. 40Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket. 41Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön. 42Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett, 43és kihozta népét örvendezve, választottait vigadozva. 44Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték, 45hogy megtartsák rendelkezéseit, és megfogadják tanításait. Dicsérjétek az URat!

HANGOSKÖNYV 101 - 150. Zsoltár

https://www.youtube.com/watch?v=Hj6XxYUl5oY

ÉNEKELVE:

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Adjatok hálát az Istennek
105. zsoltár
Református Énekeskönyv
1. versszak
Adjatok hálát az Istennek, Imádkozzatok szent nevének!
Hirdessétek dicséretét És minden jótéteményét!
Beszéljétek a nép előtt Nagy csudáit, melyeket tött!
2. versszak
Néki vígan énekeljetek, Sok csuda dolgát dicsérjétek!
Magasztaljátok szent nevét, Kik szívből félitek őtet!
Örvendjen azoknak szívek, Kik az Úrról emlékeznek!
3. versszak
Keressétek e kegyes Urat És az ő színét és hatalmát!
Meggondoljátok dolgait, Ne felejtsétek csudáit!
Ítéletit hirdessétek, Melyek ő szájából jöttek!
4. versszak
Népét vígsággal ő kihozta, Választott népét vigasztalta.
A pogányok tartományát, Ezeknek adta országát,
Mit kezükkel munkálkodván, Szerzettek volt ez országban.
5. versszak
Ezt nékiek azért mívelte, Hogy gondjuk légyen törvényére,
Hogy fogadják meg ő szavát, Megtartsák parancsolatát,
És örökké megőrizzék, Melyért dicséret Istennek!

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=sGHS4HuBN5Y

VERS:

SÍK SÁNDOR:  Isten jótettei a történelemben

Magasztaljátok az Urat, kiáltsatok nevének,
tetteit a népeknek hirdessétek.
Daloljatok, zenéljetek neki,
elbeszéljétek csodatetteit.
Dicsekedjetek az ő szent nevében,
aki az Urat keresi, örvendezzen szivében.
Az Urat és erejét vizsgáljátok,
szüntelen arcát kutassátok.
Tartsátok észben a csodákat, amiket végbevitt,
a jeleket s szájának ítéleteit.
Sarjai szolgájának, Ábrahámnak,
fiai Jákobnak, választottjának!^[398]
A mi Urunk, az Isten ő,
egész földön ítélkező.

Mindörökké emlékezik a szövetségre,
az ígéretre, amelyet adott, ezernyi nemzedékre.
A kötésre, melyet Ábrahámmal kötött,
az esküre, melyet Izsáknak esküdött.
Mit Jákobnak erős törvényül rendelt,
örök kötésül Izraelnek,
Mondotta: Kánaán földjét neked adom,
örökségül rátok hagyom.
Amikor még kevesen voltak,
csekélyek, s ama földön jövevények,
És nemzettől nemzethez vándoroltak,
egy országtól a másik néphez,
Reájuk elnyomót akkor sem engedett,
értük királyokat megbüntetett:
,,Ne illessétek fölkentjeimet,
prófétáimnak ártani ne merjetek!^[399]

Éhséget hívott az ország fölé,
s kenyerük készleteit végképpen megtöré.
Már jó előttük férfi küldetett:
rabszolgaként eladták Józsefet.
Lábát békóba verték,
nyakát vasbilinccsel övezték.
Mindaddig, míg szava betellett:^[400]
az Úr tett szót szolgája mellett.
Küldött a király s feloldotta,
a népek fejedelme, és kiszabadította.
És háza fölé úrrá rendelé,
elsővé minden jószága fölé.
ő nagyjait hogy megoktassa tetszése szerint,
s bölcsességre tanítsa véneit.

Izrael akkor Egyiptomba bément,
s Jákob Kám földjén vendéggé lett.^[401]
És igen megsokasította népét,
erősebbé tette, mint ellenségét.

Fordított szívükön, hogy népe ellen gyűlöletre keljenek,
s szolgáin álnokságot cselekedjenek.
Akkor Mózest, szolgáját küldte el,
és Áront, akit kiszemelt.
És ők közöttük jeleket míveltek,
Kámnak földjén sok csodatettet.

Sötétet küldött, s lőn sötétség,^[402]
de nem hallgatták meg igéjét.
Vizeik vérré váltanak,
és megölte halaikat.
Országuk a békáktól hemzsegett
be egészen királyi házaikba.
Szólott, s csapatban jöttek a legyek,
és szúnyogok minden határaikra.
Mint záporeső, hullt a jég,
földjükre lángos tűz szakadt,
Elvert szőlőt és fügefát
széttördelé határaikban fáikat.
Szólt, és sáskák jövének,
és száma-nincsen rágó-féreg;
És országuk minden füvét felemésztették,
megemésztették földjeik gyümölcsét.
Halálra sujtott földjükön minden elsőszülöttet,
zsengéjét minden erejüknek.
És kivezette őket arannyal és ezüsttel megrakottan
és törzseikben gyöngék nem akadtak.
Örült Egyiptom, hogy kimentenek,
mert rászállott miattuk rettenet.
Felhőt feszített oltalmul föléjük,
s tüzet, hogy legyen világos az éjük.
Fürjeket küldött, mikor esedeztek,
s égi kenyérrel bőven töltekeztek.
A sziklát megnyitotta, víz omolt,
s a pusztában folyóként szertefolyt.
Mert szent szavára visszagondolt,
mit szolgájának, Ábrahámnak mondott,
És kivezette népét vígassággal,
választottait örömujjongással.

Nekik adta nemzetek földjeit,
birtokul kapták népek javait.
Hogy megtartsák rendelkezéseit,
és kövessék törvényeit. Alleluja.

VÁLASZOS ZSOLTÁR:

REJTVÉNY:

KOTTA:

KÉPEK:

 

 

 

Oldal: ZSOLTÁR 105 Ének Izráel történetéről
ZSOLTÁRMANÓ - © 2008 - 2024 - zsoltarmano.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat