ZSOLTÁR 115

Szent István Társulati Biblia (katolikus)

115 (113B). ZSOLTÁR. AZ EGYETLEN IGAZ ISTEN
1151Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem nevednek szerezz dicsőséget, kegyelmed és hűséged szerint! 2Miért mondogatják a pogányok: „Hol van hát Istenünk?” 3Istenünk az égben és a földön mindent végbevitt, amit csak akart. 4De az ő bálványaik csak arany és ezüst, emberi kéznek művei. 5Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak, 6van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem éreznek, 7van kezük, de nem markolnak, van lábuk, de nem mozdulnak, és torkukon nem jön ki a szó. 8Ilyenek azok is, akik csinálták őket, s mindnyájan, akik bennük bíznak. 9De Izrael háza az Úrban bízik, aki gyámola és védőpajzsa. 10Áron háza az Úrban bízik, aki gyámola és védőpajzsa. 11Mind, akik félik az Urat, őbenne bíznak, aki gyámoluk és védőpajzsuk. 12Az Úr gondol velünk – ő adja ránk áldását! Áldja meg Izrael házát, áldja meg Áron házát! 13Áldja meg azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket és nagyokat egyaránt! 14Sokasítson meg titeket az Úr, és veletek együtt minden gyermeketek! 15Áldjon meg benneteket az Úr, aki az eget és a földet teremtette! 16Az ég az Úr ege, a földet az emberek fiainak adta. 17Nem a halottak dicsőítik az Urat, nem az, aki leszáll a csendességbe. 18Hanem mi élők, mi dicsérjük az Urat, ma és mindenkor.

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

Istené a dicsőség, nem a bálványoké
1151Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! 2Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük? 3A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart! 4A bálványok ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz csinálmányai. 5Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak. 6Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak. 7Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, nem jön ki hang a torkukon. 8Hozzájuk hasonlók lesznek készítőik és mindazok, akik bennük bíznak. 9Izráel, az ÚRban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 10Áron háza, az ÚRban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 11Akik félitek az URat, az ÚRban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő. 12Gondol ránk az ÚR, meg fog áldani. Megáldja Izráel házát, megáldja Áron házát. 13Megáldja azokat, akik félik az URat, a kicsinyeket a nagyokkal együtt. 14Szaporítson meg titeket az ÚR, titeket és fiaitokat! 15Áldjon meg titeket az ÚR, aki az eget és a földet alkotta! 16Az egek az ÚR egei, de a földet az embereknek adta. 17Nem a halottak dicsérik az URat, nem azok, akik a csend honába tértek, 18hanem mi, mi áldjuk az URat most és mindörökké. Dicsérjétek az URat!

HANGOSKÖNYV 101 - 150. Zsoltár

https://www.youtube.com/watch?v=Hj6XxYUl5oY

ÉNEKELVE:

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Nem nekünk, Uram, nem nekünk engedd
115. zsoltár
Bourgeois Loys
Református Énekeskönyv
1. versszak
Nem nekünk, Uram, nem nekünk engedd, Hanem adj nevednek dicsőséget
A te nagy hűségedért! Mit csúfolnának a pogány népek,
Mondván: hol vagyon az ő Istenek, Ki megmentené őket?
2. versszak
De Istenünk ő nagy erejével, Amit csak akar, mindent megmível
Mind mennyen és e földön. De sok bálványuk a pogányoknak
Aranyból, ezüstből csináltattak Embereknek kezében.
3. versszak
De te, Izráel, Istenben bízzál, És az Úr Istenhez ragaszkodjál:
Ő paizsod tenéked! Áronnak háza, Istenben bízzál,
A nagy Úr Istenhez ragaszkodjál: Ő megsegíthet téged!
4. versszak
Istenfélők, bízzatok Istenben, Higgyetek az ő segedelmében,
Bízzatok e paizsba’! Megemlít az Úr, mert szeret minket,
És Izráelhez nyújtja kegyelmét, Áron házát megáldja.
5. versszak
Ő megáldja a kicsinyt, a nagyot, Kik őtet félik, mint ő Urokot,
És kik szolgálják őtet. Az Úr titeket bőven megáldjon,
Sok áldásival megszaporítson, És minden nemzedéket!
6. versszak
Megáld a nagy Úr Isten titeket, Ki teremté a mennyet és földet
Minden szép ékességgel. Ő magának az eget megtartja,
Földet az emberfiaknak adja, Hogy azt meglakják széjjel.

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=4BKCwwzbEG4

VERS:

SÍK SÁNDOR:Kicsinyek oltalmazója

Szeretem az Urat:
mert meghallgatta esdő hangomat.
Mert fülét hozzám hajlította,
amely nap hozzá kiáltottam.^[446]
Körülvettek halál kötelei,
alvilág tőrei elértek engemet;
szorongatásra, gyötrelemre leltem;
S hívtam az Úr nevét:
,,Mentsd meg, Uram, a lelkem!''

Jóságos az Úr és igaz nekünk,
irgalmas a mi Istenünk.
Ôrzi az Úr az egyszerűeket;^[447]
nyomorult voltam és megsegített.

Térj meg, én lelkem, pihenődre,
hiszen az Úr jót tett veled.
Mert megmentette lelkem a haláltól,
szememet a könnyektől, lábam a zuhanástól.
Az Úr előtt fogok majd járni én
az élők mezején.^[448]

 VÁLASZOS ZSOLTÁR:

 

REJTVÉNY:

KOTTA:

KÉPEK:

 

 

Oldal: ZSOLTÁR 115 Istené a dicsőség, nem a bálványoké
ZSOLTÁRMANÓ - © 2008 - 2024 - zsoltarmano.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat