ZSOLTÁRMANÓ

A ZSOLTÁROK az a könyv, melyben Isten szava az ember imádságává lesz. Ezen az oldalon megpróbálom összegyűjteni, és így egymás mellett látni a különböző zsoltárfeldolgozásokat.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Tebenned bíztunk eleitől fogva
90. zsoltár
Bourgeois Loys
Csillagpont 2013 énekes füzet
1. versszak
Dm Am Dm E A
Tebenned bíztunk ele itől fog va,
Dm F C Dm A Dm
Uram, té ged tar tottunk hajlé kunk nak!
F B Gm A B
Mikor még semmi hegyek nem vol ta nak,
F Dm G Am E A
Hogy még sem ég, sem föld nem volt for mál va,
C F B C F
Te vol tál és te vagy, erős Is ten,
Dm Am F G A Dm
És te meg maradsz minden i dő ben.
2. versszak
Az embereket te meg hagyod halni,
És ezt mondod az emberi nemzetnek:
Légyetek porrá, kik porból lettetek!
Mert ezer esztendő előtted annyi,
Mint a tegnapnak ő elmúlása
És egy éjnek rövid vigyázása.
3. versszak
Kimúlni hagyod őket oly hirtelen,
Mint az álom, mely elmúlik azontól,
Mihelyt az ember felserken álmából,
És mint a zöld füvecske a mezőben,
Amely nagy hamarsággal elhervad,
Reggel virágzik, estve megszárad.
4. versszak
Midőn, Uram, haragodban versz minket,
Ottan meghalunk és földre leesünk,
A te kemény haragodtól rettegünk,
Ha megtekinted mi nagy bűneinket,
Titkos vétkünket ha előhozod
És színed eleibe állítod.
5. versszak
Haragod miatt napja életünknek
Menten elmúlik nagy hirtelenséggel,
Mint a mondott szót elragadja a szél.
A mi napink, miket nekünk engedtek,
Mintegy hetven esztendei idő,
Hogyha több, tehát nyolcvan esztendő.
6. versszak
És ha kedves volt is valamennyire,
De többnyire volt munka és fájdalom;
Elkél éltünknek minden ékessége,
Elmúlik, mint az árnyék és az álom.
De ki érti a te haragodat?
Csak az, aki féli hatalmadat.
7. versszak
Taníts meg minket azért kegyelmesen,
Hogy rövid voltát életünknek értsük,
És eszességgel magunkat viseljük!
Ó, Úr Isten, fordulj hozzánk ismétlen!
Míg hagyod, hogy éltünk nyomorogjon?
Könyörülj már a te szolgáidon!
8. versszak
Tölts bé minket reggel nagy irgalmaddal,
Hogy jókedvvel vigyük véghez éltünket,
Ne terheltessünk nyomorúságokkal!
Vigasztalj minket és adj könnyebbséget,
És haragodat fordítsd el rólunk,
Mellyel régóta ostoroztatunk!
9. versszak
Szolgáidon láttassad dolgaidat,
Dicsőségedet ezeknek fiain!
Add értenünk felséges hatalmadat,
Mi kegyes Urunk, ó, irgalmas Isten!
Minden dolgunkat bírjad, forgassad,
Kezeink munkáit igazgassad!

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=eBnztcbQe-c

Sárga könyv S/152

|:Az Úr jósága, hogy még élünk a földön,

mert az Ő irgalma soha véget nem ér.

Újjáéled reggelre, minden reggelre.

Nagy a Te hűséged, ó Uram! Nagy a Te hűséged!:|

HALLGAT: https://youtu.be/DMlv2d-XXMM

VERS:

SÍK SÁNDOR:  Mulandó az emberélet!

Uram, te lettél menedékünk,
nemzedékektől nemzedékekig.^[328]
Mielőtt még a hegyek lettek, föld és a világ megszülettek,
Isten, te vagy öröktől örökig.^[329]
A halandót ismét porrá teszed,
s mondod: ,,Emberfiak, a porba térjetek!''^[330]
A te szemedben ezer év,
akár a tegnap, úgy tünik tova,
s mint egy őrállás éjszaka.^[331]
Te elragadod őket: olyanok lesznek, mint a hajnalálom,
és mint a fűnek sarja nyáron:
Reggel kisarjad, fölvirul,
estére lekaszálják, elkonyul.^[332]

Bizony, hogy elsorvadtunk haragodtól,
és megzavarodtunk bosszúságodtól.^[333]
Mert szemed elé vetted vétkeinket,
arcod fényességébe mi titkos bűneinket.
Haragodtól elszálltak napjaink,
sóhajként múltak el esztendeink.
Mindössze hetven év egész életkorunk,
nyolcvan talán, ha erősek vagyunk;
Az is jobbadán hívság és törődés,
sebesen elszáll, s elragadtatunk.
Ki érti meg hatalmát haragodnak,
s a teneked kijáró félelemmel ki érti erejét bosszúságodnak?

Taníts meg számbavenni napjainkat,^[334]
hogy bölcs szivet szerezhessünk magunknak.
Fordulj meg, Uram! -- meddig késel?
légy szolgáidhoz kegyességgel.
Tölts el minket mihamar irgalommal,
hogy minden napjainkban vígadjunk vigalommal.
Vidámíts meg az ostorod alatti napokért,
a sok bajt látott évekért.
Szolgád fölött ragyogjon föl műved,
és fényességed fiaik felett.
Szálljon ránk Urunk Istenünk jósága,
s kezünk munkáját igazítsd jó végre,
kezünk munkáját igazítsd jó végre!^[335]

VÁLASZOS ZSOLTÁR: 89, 12-13. 14-15. 16-17 4g. tónus. Válasz: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk. Előénekes: Taníts meg számot vetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket. Térj hozzánk, Urunk, meddig vársz még? * Légy könyörületes szolgáidhoz. Hívek: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk. E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk! Vidámíts fel a napokért, melyeken megaláztál minket, * az évekért, amikor sok bajt láttunk. H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk. E: Lássák meg, amit szolgáidért műveltél, * dicsőséged tárd fel gyermekeik előtt. Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk minden munkáját! H: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, * hogy mindenkor ujjongjunk.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 89,3-4.5-6.12-13.14 és 17 4g. tónus. Válasz: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre. Előénekes: Te a halandót ismét porrá teszed, * így szólsz: „Térjetek vissza, emberek fiai.” A te szemedben ezer év akár a tegnap, * úgy tűnik tova, mint egy őrtállás éjszaka. Hívek: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre. E: Te elragadod őket, * olyanok lesznek, mint a hajnali álom. Mint a fű, mely reggel kisarjad és fölvirul, * de estére lefonnyad és elszárad. H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre. E: Taníts meg számotvetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket. Térj hozzánk, Urunk, meddig vársz még? * Légy könyörületes szolgáidhoz! H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre. E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk. Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk minden munkáját. H: Uram, menedékünk lettél * nemzedékről nemzedékre.VÁLASZOS ZSOLTÁR 89,3-4.5-6.12-13.14 és 17 4g. tónus. Válasz: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre. 1. vers. Előénekes: Te a halandót ismét porrá teszed, * így szólsz: Emberek fiai térjetek vissza. A te szemedben ezer év akár a tegnap, * úgy tűnik tova, mint egy őrállás éjszaka. Hívek: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre. E: Te elragadod őket, * olyanok lesznek, mint a hajnali álom. Mint a fű, mely reggel kisarjad és fölvirul, * estére azonban elfonnyad és elszárad. H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre. E: Taníts meg számotvetni napjaink sorával, * hogy bölcsességre neveljük szívünket. Térj hozzánk, Urunk, meddig késlekedsz? * Légy könyörületes szolgáidhoz. H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre. E: Áraszd ránk irgalmadat, * hogy mindenkor örvendjünk és ujjongjunk. Ragyogjon fölöttünk Urunknak, Istenünknek jósága, † áldott legyen kezünk minden műve, * kísérje áldásod kezünk munkáját! H: Te lettél, Uram, menedékünk, * nemzedékről nemzedékre.

21. csütörtök 1REJTVÉNY:

KOTTÁK:

KÉPEK: