ZSOLTÁR 79
79 (78). ZSOLTÁR. A NÉP GYÁSZÉNEKE
791(Aszaf zsoltára.) Uram, pogányok törtek be örökségedbe, szent templomodat meggyalázták. Jeruzsálemet romhalmazzá tették. 2Szolgáid testét prédául vetették az égi madaraknak, híveid húsát a föld vadjainak. 3Jeruzsálem körül ontották vérüket, mint a vizet, és nem akadt senki, hogy eltemesse őket. 4Szomszédainknak szitok tárgya lettünk, csúfság és nevetség azoknak, akik körülöttünk laknak. 5Meddig még Uram? Örökre haragudni akarsz? Meddig izzik még bosszúd, mint a tűz? 6Öntsd ki haragod a pogányokra, akik nem ismernek, az országokra, amelyek neved nem tisztelik, 7amiért Jákobot eltiporták s lakóhelyét pusztasággá tették. 8Atyáink bűneit ne rajtunk torold meg, siess elénk irgalmaddal, mert egészen nyomorultak lettünk. 9Neved dicsőségéért ments meg minket, Istenünk, szabadítónk! Bocsásd meg, Urunk, bűneinket, ments meg minket a nevedért! 10Miért mondják a pogányok: „Hol van hát Istenük?” Szemük előtt legyen nyilvánvaló bosszúd a pogányokon, szolgáid véréért, amit kiontottak. 11Hatoljon fel hozzád a foglyok nyögése, szabadítsa ki erős karod a halálra szántakat! 12Szomszédainknak add vissza hétszeresen a gyalázatot, amellyel illettek, Uram!
80 (79). ZSOLTÁR
13Mi pedig, a te néped és nyájad juhai, magasztalni fogunk mindörökké, s nemzedékről nemzedékre hirdetjük dicsőségedet.
Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)
Izráel panasza Jeruzsálem pusztulása miatt
79.1Ászáf zsoltára. Ó, Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet. 2Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak. 3Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki. 4Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet. 5URam, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod? 6Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül! 7Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították. 8Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk! 9Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket! 10Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért! 11Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod! 12Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, amellyel téged illettek, Uram! 13Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.
HANGOSKÖNYV 52 - 100. Zsoltár
https://www.youtube.com/watch?v=lgD0qudAcoc
ÉNEK:
REFORMÁTUS ÉNEK:
Öröködbe, Uram, pogányok jöttek
79. zsoltár
Bourgeois Loys
Református Énekeskönyv
1. versszak
Öröködbe, Uram, pogányok jöttek,
És szent templomodat megfertőztették,
Jeruzsálem városát elrontották,
És széjjel nagy kőrakásokra hányták.
Szolgáidnak testek, Akik megölettek,
Adattak a hollóknak; Húsok te szentidnek
Ételül vettetnek A mezei vadaknak.
2. versszak
Míg haragszol, Uram, reánk ekképpen?
Haragod míglen gerjedez ily igen?
Meddig terjeszted bosszúállásodat,
Mely minket, mint a sebes tűz, elfogyat?
Bosszúdat azokra, Ontsd a pogányokra,
Kik téged nem tisztelnek! Dűtsd az országokra,
Hol nevedet soha Nem tisztelik a népek!
3. versszak
Tekintsd meg, Uram, kegyelmességedet,
A te szent nevedért segíts meg minket!
Szabadíts és tarts meg minket kegyesen,
Bűneinket bocsásd meg szent nevedben!
Hogy ne nevettessünk, Kérdvén: hol Istenünk?
Verd meg a pogány népet! Vérét szolgáidnak,
Mit ők kiontának, Nékik el ne engedjed!
HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=MNgnNUekpSg
VERS:SÍK SÁNDOR:
Isten, pogányok jöttek öröködbe,
szentséges templomod megfertőztették,
Jeruzsálemet romhalommá tették.
Szolgáid testét prédára vetették az égi madaraknak,
szentjeid húsát mezei vadaknak.
Úgy ontották ki véröket Jeruzsálem körül, mint a vizet,
s nem akadt, aki eltemesse testüket.[267]
Szomszédaink előtt gyalázat tárgya lettünk,[268]
nevetség és csúfság azok előtt, kik laknak körülöttünk.
Meddig, Uram? örök lesz haragod?
bosszuságod tűzként meddig lobog?
A pogányokra öntsd ki haragod, kik nem ismernek tégedet!
ama birodalmakra, melyek nem hívják nevedet!
Mert Jákobot megemésztették,
lakását sivataggá tették.
Ne tudd be őseink bűneit nékünk,
irgalmasságod siessen elébünk:
mert igen nagyon nyomorultak lettünk.
Segíts meg minket, szabadító Isten, nevednek dicsőségéért,
szabadíts meg, bocsásd meg bűneinket, te nevedért.
Mért mondhassák a pogányok között:
,,Hol van hát az ő Istenök?''[269]
A pogányok szemünk előtt hadd lássák
szolgáid kiontott vérének bosszúlását.
Engedd színed elé a foglyok sóhajtásait;
szabadítsa meg hatalmas karod a halál fiait.
Hétszeresen töltsd vissza szomszédaink ölébe[270]
a gyalázatot, mellyel illettek, Uram, téged.
Mi pedig, a te néped és legelőd bárányai,
áldunk örökre tégedet,
és nemzedékről nemzedékre hirdetjük dicsőségedet.
VÁLASZOS ZSOLTÁR:
REJTVÉNY:
KOTTÁK:
KÉPEK: