ZSOLTÁR 119
Szent István Társulati Biblia (katolikus
119 (118). ZSOLTÁR. A TÖRVÉNY DICSÉRETE
Alef
1191Boldog, akinek útja szeplőtelen, aki az Úr törvénye szerint él. 2Boldog, aki követi útmutatásait, s aki egész szívével keresi őt. 3Az nem követ el gonoszságot, hiszen az ő útján halad. 4Magad hirdetted ki törvényedet, hogy tartsuk meg hűségesen. 5Bárcsak szilárdak volnának útjaim, és megtartanám, amit parancsoltál! 6Sohasem vallok szégyent, ha ügyelek minden végzésedre. 7Tiszta szívből áldani foglak, ha igazságos döntéseidet megismerem. 8Megteszem, amit elrendeltél, te pedig ne hagyj el engem soha!
Bet
9Hogyan tartja tisztán az ifjú útjait? Ha követi tanításodat. 10Egész szívemből kereslek téged, ne hagyj parancsaidtól eltávolodnom! 11Szívembe rejtem szavaidat, nehogy vétkezzem ellened. 12Légy áldott, Uram, s taníts meg törvényeidre! 13Ajkammal hirdetni fogom szádnak minden szavát. 14A tőled megszabott úton találom örömöm, inkább, mint ha bőségben volna részem. 15Fontolóra veszem törvényeid, és elmélkedem útjaidon. 16Útmutatásaid örömömre vannak, szavaidról soha el nem feledkezem.
Ghimel
17Gyakorolj kegyet szolgáddal s élni fogok, és követem tanításodat. 18Nyisd meg a szememet, hogy meglássam törvényeid csodálatosságát. 19Idegen vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsaidat. 20Lelkem eleped a vágytól, mert folyvást törvényed után vágyakozik. 21Te megfenyegetted a kevélyt; akik eltérnek parancsaidtól, azokat mind átok terheli. 22Vedd le rólam a megvetést és a gyalázatot, hiszen követem utasításodat. 23Hatalmaskodók ülnek össze és elmarasztalnak, de szolgád törvényedről elmélkedik. 24Bizonyságaid örömömre vannak, útmutatásod a tanácsadóm.
Dalet
25Lelkem a porban hever, szavadhoz híven önts belém életet! 26Feltártam előtted útjaimat, s te meghallgattál, taníts meg törvényeidre! 27Értesd meg velem döntéseid útját, s én odaadón fürkészem csodáidat. 28A gond könnyeket fakaszt lelkemből, szavaddal emelj föl engem! 29Tarts távol a hazugság útjától, add meg nekem törvényed kegyelmét! 30Igazságod útját választottam, útmutatásod után kívánkozom. 31Alkalmazkodom parancsodhoz, Uram, ne engedd, hogy szégyent valljak! 32Rendelkezéseid útján akarok haladni, hiszen szívemet kitágítottad.
He
33Mutasd meg, Uram, parancsaid útját, annak követésében legyen a jutalmam. 34Adj értelmet, hogy megtartsam törvényedet, s kövessem egész szívemből! 35Vezess az úton, amelyet te szabtál, mert tetszik nekem. 36Szívem a te bizonyságaidhoz vonzódjék, ne a hitvány nyereséghez! 37Fordítsd el a szemem, ne lássa a hiábavalót; szavad által adj nekem életet! 38Váltsd valóra, amit szolgádnak ígértél, amit azoknak mondtál, akik félnek téged. 39A gyalázatot, amitől félek, tartsd távol tőlem, és végzéseid tegyenek vidámmá! 40Lám, törvényed után vágyakozom, s mivel igaz vagy, adj nekem életet!
Vau
41Irgalmad lebegjen fölöttem, Uram, segítséged, amit megígértél. 42Szembeszállok gúnyolóimmal, mert bízom a szavadban. 43Ne vond meg számtól az igazság szavát, mert útmutatásodra hagyatkozom. 44Törvényedet akarom mindig követni, mindenkor és mindörökre. 45Akkor széles úton járhatok, hiszen parancsaid megtartásán fáradozom. 46Királyok előtt hirdetem végzéseid, és nem vallok szégyent soha. 47Igen, intézkedéseidben örömöm telik, és szívből szeretem őket. 48Kezemet kitárom törvényed felé, és parancsaidról elmélkedem.
Zajin
49Juttasd eszébe szolgádnak szavadat, amellyel reményt adtál nekem. 50Az vigasztal a szomorúságban, hogy szavad életet önt belém. 51A gőgösek hevesen támadnak, de én nem tágítok törvényedtől. 52Ha az ősi napokban hozott végzésedre gondolok, akkor megvigasztalódom, Uram! 53Haragra gerjedek a bűnösök miatt, akik áthágják parancsaidat. 54Utasításod olyan nekem, mint az ének, zarándokságom házában. 55Éjjel megemlékezem nevedről, Uram, és megtartom törvényedet. 56Az a feladatom, hogy kövessem, amit parancsoltál.
Chet
57Kijelentem, Uram: az az osztályrészem, hogy engedelmeskedjem szavadnak. 58Szívből fohászkodom színed előtt, könyörülj rajtam, ahogy megígérted. 59Átgondoltam útjaimat, lábam parancsaid szerint irányítottam. 60Sietek, nem késlekedem, hogy utasításodnak eleget tegyek. 61A gonoszok csapdája meg akart fogni, törvényedet mégsem felejtem el. 62Még éjszaka is fölkelek, hogy áldjalak igaz végzésedért. 63Barátja vagyok mindazoknak, akik félnek téged, mindazoknak, akik követik parancsaidat. 64A föld tele van jóságoddal, taníts meg, Uram, törvényedre!
Tet
65Jót tettél szolgáddal szavad szerint, Uram! 66Taníts okosságra és józan belátásra, hiszen törvényeidre építek. 67Mielőtt csapás ért, tévelyegtem, de most már követem irányításodat. 68Te jó vagy és jót osztogatsz. Taníts meg az általad szabott rendre! 69A gőgösek hazugságot agyalnak ki ellenem, de én szívből megtartom parancsodat. 70Szívük érzéketlenné vált a jóléttől, ám én törvényedben találom örömöm. 71Jó nekem, hogy szorongattatás ért, mert így megtanultam végzéseidet. 72Kedvesebb nekem szádnak törvénye, mint ezüstnek, aranynak minden gazdagsága.
Jod
73A te kezed teremtett és alkotott, adj nekem értelmet, hogy megértsem parancsaid. 74Örömmel néznek rám, akik félnek téged, mivel szavadra hagyatkozom. 75Megismertem, Uram, hogy végzésed igaz, s engem is jogosan aláztál meg. 76Éreztesd irgalmad vigasztalásomra, így ígérted ezt meg szolgádnak. 77Irgalmad lebegjen fölöttem, hogy éljek, hiszen törvényed gyönyörűség nekem. 78Érje szégyen a gőgösöket, akik jogtalanul elnyomnak, ám én törvényedhez igazodom. 79Álljanak mellém, akik félnek téged, akik tekintettel vannak parancsaidra. 80Szívem tartson ki hűen végzéseid mellett, akkor nem vallok szégyent sohasem.
Kaf
81Lelkem sóvárogja segítségedet és szavadban bizakodom. 82Szemem eped ígéreted után; mikor vigasztalsz meg? 83Olyan lettem, mint aszott tömlő a füstben, de rendelkezéseid nem hagyom el. 84Meddig kell még szolgádnak várnia, mikor ítélkezel üldözőim felett? 85A gőgösek vermet ásnak nekem, azok, akik nem élnek törvényeid szerint. 86Parancsaid mind igazak, segíts azok ellen, akik álnokul üldöznek. 87Majdnem eltöröltek a föld színéről, de nem tágítottam törvényeidtől. 88Irgalmadból újjáéledek, s megtartom szád bizonyságait.
Lamed
89Uram, a szavad örökké megmarad, szilárd, mint az ég dicsősége. 90Hűséged nemzedékről nemzedékre száll, te alkottad a földet, és az megmarad. 91Rendelésed szerint minden időkre fennáll, és neked szolgál a mindenség. 92Ha törvényed nem volna gyönyörűségem, elmerülnék a nyomorban. 93Soha nem feledkezem el parancsaidról, hiszen életet adtál általuk. 94A tied vagyok, adj nekem szabadulást, mivel fürkészem végzéseid. 95Bűnösök leskelődtek, hogy elveszítsenek, de én törvényeidre gondoltam. 96Minden nagyságnak láttam a végét, de parancsod átnyúlik a messze végtelenbe.
Mem
97Mennyire szeretem törvényedet, egész nap szemem előtt lebeg. 98Parancsod bölcsebbé tesz ellenségemnél, és mindig velem jár. 99Okosabb lettem, mint összes tanítóm, mert arról elmélkedem, amire te oktatsz. 100Több értelmet kaptam, mint az aggastyánok, mert azt követem, amit te előírsz. 101Tartsd távol lábamat a gonosz utaktól, hogy megtarthassam szavad. 102Végzéseidből semmit el nem hagyok, mert magad tanítottál rájuk. 103Kijelentéseid édesek ínyemnek, számnak méznél édesebbek. 104Útmutatásod belátásra segít, azért gyűlölöm a hamisság útjait.
Nun
105Szavad fáklya a lábam elé, világosság az utamon. 106Esküt tettem és megtartom, s követem, amit elrendeltél. 107Mennyire megtört vagyok, Uram! Tarts életben, amint megígérte szavad. 108Fogadd tetszéssel ajkam áldozatát, és taníts meg parancsaidra. 109Életem mindenkor teli van veszéllyel, de törvényeidről meg nem feledkezem. 110A bűnösök csapdát állítottak nekem, de törvényedtől akkor sem tértem el. 111Végzésed az örökségem és szívemnek örökre gyönyörűsége. 112Késztetem a szívem, hogy törvényedből éljen, hűségben mindörökre.
Szamech
113A megosztott szívtől irtózom, törvényedet szeretem egyedül. 114Te vagy védelmezőm, te vagy a pajzsom, szavadban megbízhatom. 115Gonosztevők, hátráljatok! Én megtartom Istenem parancsát. 116Fogadj el engem ígéreted szerint, akkor élni fogok! Ne engedd, hogy csalódjam reményemben, 117siess segítségemre, akkor megmenekülök, és intézkedéseidre figyelni fogok. 118Akik elfordulnak törvényedtől, azokat elveted, mert minden törekvésük csalás. 119A gonosztevőket mint salakot kiszórod, azért szeretem parancsaidat. 120Testem remeg előtted a félelemtől, reszketve nézem ítéletedet.
Ajin
121Ami jogos és igazságos, azt követem, ne szolgáltass ki elnyomóimnak! 122Vállalj kezességet szívesen szolgádért, hogy a kevélyek le ne győzzenek. 123Szemem vágyódva fürkészi segítségedet, az igazságosságot, amelyet ígértél. 124Bánj szolgáddal irgalmad szerint, és taníts meg parancsaidra! 125Szolgád vagyok, oktass engem, hogy megismerjem útjaidat! 126Uram, eljött a tettek ideje, hiszen megszegték törvényedet. 127Azért parancsaidat többre tartom az aranynál, kedvesebbek nekem, mint a színarany. 128Mindenben igazodom utasításodhoz, és irtózom minden hamis úttól.
Pe
129Rendelkezéseid csodálatosak, azért lelkem megtartja őket. 130Szavaid fénye világít, és tanítja a tudatlanokat. 131Sóvárogva nyitom ki számat, parancsaid után kívánkozom. 132Fordulj felém és könyörülj rajtam, ahogy azokkal bánsz, akik tisztelik neved. 133Irányítsd léptemet ígéreted szerint, hogy a bűnnek ne legyen hatalma felettem. 134Szabadíts meg az emberek elnyomásától, s követni fogom útmutatásodat. 135Derítsd fel arcodat szolgád felett, és taníts meg minden végzésedre. 136Szememből könnyek patakja árad, mivel sokan nem tartják meg törvényedet.
Cáde
137Igazságos vagy, Uram, igazak végzéseid! 138Igazságosságban és teljes hűségben nyilvánítod ki parancsaidat! 139Emészt a buzgóság házadért, mert ellenségeid feledik szavadat. 140Kijelentésed tiszta és igaz, azért kedves szolgád szemében. 141Bár kicsi vagyok és lenézett, törvényeidet mégsem felejtem el. 142Jogod örök érvényű jog, utasításod maga az igazság. 143Szomorúság és szükség látogatott meg, törvényed mégis gyönyörűségem. 144Bizonyságod mindörökre igaz, taníts meg rá, és élni fogok.
Kof
145Egész szívemből szólítalak, Uram, hallgass meg! Az utat, amelyre tanítasz, azt fogom követni. 146Hozzád kiáltok, adj szabadulást, s megtartom parancsaidat. 147Korán reggel jövök segítségért, és várok szavaidra. 148Szemem már az éjjeli őrség előtt ébred, hogy megfontoljam tanításod szavát. 149Halld meg hangomat, Uram, irgalmad szerint, s ahogy megígérted, adj nekem életet! 150Közelednek, akik álnokul üldöznek, s törvényeidtől nagyon távol állnak. 151De te közel vagy, Uram, s minden szavad igazság. 152Parancsaidat már régóta ismerem, örök időkre hirdetted ki őket.
Res
153Tekints nyomorúságomra és ments meg, hisz nem feledkeztem meg törvényeidről. 154Képviseld ügyemet és szabadíts meg, ígéreted szerint adj nekem életet! 155A gonoszoktól messze a szabadulás, mert nem keresik tetszésedet. 156Irgalmad irántunk nagyon bőkezű, Uram, végzésed szerint adj nekem életet! 157Sokan üldöznek és szorongatnak, de törvényed mellől nem tágítok. 158A gonoszokat nézem és megborzadok, mert egyáltalán nem nézik szavad. 159Nézd, Uram, én szeretem parancsaidat, ezért irgalmadban tartsd meg életem! 160Szavaid eleje és vége igazság, igaz ítéleted örökre érvényes.
Sin
161A fejedelmek ok nélkül üldöznek, de szívem csak a te szavadat féli. 162Ígéreteidnek úgy örülök, mint aki gazdag zsákmányhoz jutott. 163Gyűlölöm a bűnt és irtózom tőle, de törvényedet szeretem. 164Napjában hétszer zengem dicséreted, mert rendelkezéseid mind jogosak. 165Akik szeretik törvényedet, azoké a béke teljessége, azért soha el nem buknak. 166Várom segítségedet, Uram, tégy hát, ahogy megígérted. 167Lelkem követi útmutatásodat, hisz azt mindennél jobban szeretem. 168Megtartom tanításodat és parancsaidat, útjaim színed előtt vannak.
Tav
169Kiáltásom jusson eléd, Uram, szavad szerint taníts engem! 170Könyörgésem jusson el hozzád, szabadíts meg ígéreted szerint. 171Ajkam zengjen dicsérő éneket, mivel megtanítasz törvényedre. 172Nyelvem dicsőítse a szavadat, hisz minden parancsod jogos. 173Nyújtsd ki kezedet segítségemre, mivel törvényedet választottam. 174Uram, hozzád esengek szabadulásért, mert törvényed örömömre van. 175Csak éljen a lelkem és áldjon téged, és utasításaid segítsenek engem! 176Eltévedtem, mint a bárány, mely útját vesztette. Keresd meg szolgádat, hiszen nem feledkeztem meg törvényeidről!
Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)
A törvény magasztalása
1191Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 2Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt, 3nem követtek el álnokságot, hanem az ő útjain jártak. 4Te megparancsoltad, hogy utasításaidat pontosan megtartsák. 5Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartva rendelkezéseidet! 6Akkor nem vallanék szégyent, ha figyelnék minden parancsolatodra. 7Tiszta szívből adok hálát neked, tanulva igazságos döntéseidet. 8Megtartom rendelkezéseidet, ne hagyj el engem soha! 9Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet. 10Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól! 11Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre! 13Ajkam fölsorolja szád minden döntését. 14Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek. 15Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre. 16Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg. 17Bánj jól szolgáddal, hogy élhessek, és én megtartom igédet. 18Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed. 19Jövevény vagyok a földön, ne rejtsd el előlem parancsolataidat! 20Őrlődik lelkem, mert vágyódik döntéseid után mindenkor. 21Megdorgálod az átkozott kevélyeket, akik eltérnek parancsolataidtól. 22Fordítsd el rólam a gyalázatot és a megvetést, hiszen megfogadtam intelmeidet. 23Ha a fejedelmek összeülnek, és rólam tárgyalnak, szolgád akkor is rendelkezéseidről elmélkedik. 24Csak a te intelmeidben gyönyörködöm, azok az én tanácsadóim. 25Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel! 26Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre! 27Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon! 28Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel! 29Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! 30Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom. 31Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm! 32Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem. 33Taníts, URam, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig! 34Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel. 35Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm. 36Add, hogy szívem intelmeidre hajoljon, ne a haszonlesésre! 37Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra, a te utadon éltess engem! 38Teljesítsd be szolgádon ígéretedet, amelyet az istenfélőknek adtál! 39Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, mert jók a te döntéseid! 40Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra. 41Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, 42hogy választ tudjak adni gyalázóimnak, hiszen igédben bízom. 43Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét, mert a te döntésedre várok. 44Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké. 45Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem. 46Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent. 47Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket. 48Elfogadom parancsolataidat, mert szeretem őket, és elmélkedem rendelkezéseiden. 49Emlékezz szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. 50Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem. 51Bármennyire csúfolnak is a kevélyek, mégsem hajolok el törvényedtől. 52Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam! 53Elragad az indulat a bűnösök miatt, akik elhagyták törvényedet. 54Rendelkezéseid olyanok nekem, mint az énekek, azon a helyen, ahol jövevény vagyok. 55URam, éjjel is gondolok nevedre, megtartom törvényedet. 56Ez jutott nekem, mert megfogadtam utasításaidat. 57URam, én örökségem! Ígérem, hogy megtartom igéidet. 58Teljes szívből esedezem előtted: légy kegyelmes hozzám ígéreted szerint! 59Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom. 60Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat. 61Ha bűnösök kötelei fonnak is körül, nem feledkezem meg törvényedről. 62Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked igazságos döntéseidért. 63Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat. 64URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre! 65Jót tettél szolgáddal ígéreted szerint, URam! 66Taníts engem helyes értelemre és ismeretre, mert hittel fogadtam parancsolataidat. 67Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet. 68Jó vagy te, és jót teszel, taníts engem rendelkezéseidre! 69Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek, de én megfogadom utasításaidat tiszta szívből. 70Kövér a szívük, érzéketlen, én pedig törvényedben gyönyörködöm. 71Jó nekem, hogy nyomorúság ért, hogy megtanuljam rendelkezéseidet. 72Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst. 73Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat! 74Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem. 75Tudom, URam, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál. 76Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak. 77Teljesedjék be rajtam irgalmad, hogy éljek, mert törvényedben gyönyörködöm. 78Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem, én pedig utasításaidon elmélkedem. 79Forduljanak hozzám az istenfélők, akik ismerik intelmeidet. 80Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent! 81Szabadításod után sóvárog lelkem, igédben reménykedem. 82Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem? 83Bár olyan vagyok, mint a füstre tett tömlő, nem feledkezem meg rendelkezéseidről. 84Hány napja van még szolgádnak? Mikor tartasz ítéletet üldözőimen? 85Vermeket ástak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. 86Minden parancsolatod igaz. Galádul üldöznek, segíts meg! 87Csaknem kiirtottak a földről, mert nem hanyagoltam el utasításaidat. 88Tartsd meg életemet kegyelmesen, én pedig megtartom intelmeidet. 89URam, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég. 90Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll rendíthetetlenül. 91Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség. 92Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban. 93Sohasem felejtem el utasításaidat, mert azokkal éltetsz engem. 94Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom. 95Arra várnak a bűnösök, hogy elpusztíthassanak, de én intelmeidre figyelek. 96Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen. 97Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem. 98Bölcsebbé tesz ellenségeimnél parancsolatod, és enyém marad az örökké. 99Minden tanítómnál okosabb lettem, mert intelmeiden elmélkedem. 100Értelmesebb vagyok a véneknél, mert megfogadtam utasításaidat. 101Nem lépek lábammal semmilyen rossz útra, hogy megtarthassam igédet. 102Döntéseidtől nem tértem el, mert te tanítottál azokra. 103Milyen édesek ínyemnek ígéreteid! Édesebbek, mint számnak a méz. 104Utasításaid értelmessé tettek, ezért gyűlölök minden hamis ösvényt. 105Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. 106Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet. 107Nagy nyomorúságba jutottam, tartsd meg életemet ígéreted szerint, URam! 108Önként vállalt fogadalmaimat fogadd kegyesen, URam, és taníts engem döntéseidre! 109Életem folyton veszélyben van, törvényedről mégsem feledkezem meg. 110Csapdát készítettek nekem a bűnösök, utasításaidtól mégsem tértem el. 111Intelmeidet kaptam örökségül örökre, azok örvendeztetik szívemet. 112Szívből törekszem rendelkezéseid teljesítésére, ennek örök jutalma van. 113Gyűlölöm a kétszínűséget, de szeretem törvényedet. 114Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem. 115Távozzatok tőlem, ti, gonosztevők! Én megfogadom, Istenem, parancsolataidat. 116Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, és ne szégyenítsd meg reménységemet! 117Erősíts engem, hogy megszabaduljak, és mindig törődni fogok rendelkezéseiddel. 118Elveted mindazokat, akik eltérnek rendelkezéseidtől, mert ármánykodásuk galád. 119Salaknak tartod a föld minden bűnösét, ezért szeretem intelmeidet. 120Megborzadt a testem, mert rettegek tőled, félek ítéleteidtől. 121Azt tettem, ami törvényes és igaz, ne szolgáltass ki azoknak, akik sanyargatnak engem! 122Vállalj kezességet szolgádért, hogy a kevélyek ne hatalmaskodjanak rajtam! 123Szemem epedve várja segítségedet és megígért igazságodat. 124Bánj kegyelmesen szolgáddal, taníts engem rendelkezéseidre! 125Szolgád vagyok, adj értelmet, hogy megismerjem intelmeidet! 126Itt az ideje, hogy cselekedj, URam, mert megszegték törvényedet! 127Én pedig szeretem parancsolataidat, jobban az aranynál, a színaranynál is. 128Ezért mindenben helyeslem utasításaidat, és gyűlölök minden hamis ösvényt. 129Csodálatosak intelmeid, azért megfogadja azokat lelkem. 130Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket. 131Kinyitom számat, és csak sóhajtozom, úgy vágyódom parancsolataid után. 132Fordulj felém, és könyörülj rajtam, ahogyan szoktál azokon, akik szeretik nevedet. 133Szilárdítsd meg lépteimet ígéreteddel, hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság. 134Szabadíts meg a hatalmaskodó emberektől, hogy megtarthassam utasításaidat. 135Ragyogó arccal nézz szolgádra, és taníts engem rendelkezéseidre! 136Könny patakzik szememből azok miatt, akik nem tartják meg törvényedet. 137Igaz vagy, URam, és helyesek döntéseid. 138Elrendelt intelmeid igazak, és igen megbízhatók. 139Belső indulat sorvaszt engem, mert ellenfeleim megfeledkeztek igédről. 140Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. 141Bár kicsiny és megvetett vagyok, utasításaidat mégsem felejtem el. 142Igazságod örökké igaz, és törvényed maradandó. 143Ínség és nyomorúság ért engem, parancsolataid mégis gyönyörködtetnek. 144Intelmeid örökké igazak, tégy értelmessé, hogy éljek! 145Teljes szívből kiáltok hozzád: Hallgass meg, URam! És én megfogadom rendelkezéseidet. 146Hozzád kiáltok: Szabadíts meg! És én megtartom intelmeidet. 147Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, igédben reménykedem. 148Ébren van szemem az éjszakai őrváltáskor is, és elmélkedem ígéreteiden. 149Hallgasd meg szavamat kegyelmesen! URam, döntéseiddel éltess engem! 150Közel vannak hozzám, akik galádul üldöznek, törvényedtől viszont eltávolodtak. 151De te is közel vagy, URam, és minden parancsolatod maradandó. 152Régóta ismerem intelmeidet, örök időkre megszabtad azokat. 153Lásd meg nyomorúságomat, és szabadíts meg, mert nem felejtettem el törvényedet. 154Pereld peremet, és válts meg, ígéreted szerint tartsd meg életemet! 155Távol van a bűnösöktől a segítség, mert nem törődnek rendelkezéseiddel. 156Nagy a te irgalmad, URam, döntéseiddel éltess engem! 157Sokan vannak üldözőim és ellenségeim, intelmeidtől mégsem fordultam el. 158Láttam a hűtleneket, és megundorodtam, mert nem tartották meg beszédedet. 159Lásd, mennyire szeretem utasításaidat! URam, tartsd meg életemet kegyelmesen! 160Igéd tartalma maradandó, és minden igaz döntésed örökre szól. 161Fejedelmek üldöznek ok nélkül, de szívemet csak igéd rettentheti meg. 162Úgy örülök beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál. 163A hazugságot gyűlölöm, utálom, törvényedet azonban szeretem. 164Naponta hétszer dicsérlek téged igazságos döntéseidért. 165Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok. 166Segítségedben reménykedem, URam, és teljesítem parancsolataidat. 167Megtartja lelkem intelmeidet, mert nagyon szeretem azokat. 168Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered. 169URam, hadd szálljon hozzád esedezésem, tégy értelmessé igéddel! 170Jusson színed elé könyörgésem, ígéreted szerint ments meg engem! 171Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendelkezéseidre. 172Válaszoljon beszédedre nyelvem, mert minden parancsolatod igaz. 173Kezed legyen segítségemre, mert utasításaidat választottam. 174Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm. 175Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem! 176Bolyongok, mint az eltévedt juh. Keresd meg szolgádat, hiszen nem feledkeztem meg parancsolataidról.
HANGOSKÖNYV 101 - 150. Zsoltár
https://www.youtube.com/watch?v=Hj6XxYUl5oY
ÉNEKELVE:
NÉPDALZSOLTÁR 119/A DALLAM: KÉT SZÁL PÜNKÖSDRÓZSA
AKI JÁR UTADON, KI A JÓT KERESI, BOLDOG AZ, AZ, EMBER, KI AZ URAT FÉLI.
ADJ IRÁNYT LÉPTEMNEK, CÉLJA LÉGY SZÍVEMNEK,
AKKOR NEM ÉR SZÉGYEN, ÉLETEDET ÉLEM.
ÁLDOM JÓ SZÍVEDET, SZERETEM TÖRVÉNYED,
SZÍVEM ARRA HAJLIK, AMI RENDELÉSED.
BŰN NÉLKÜL ÉLNI…
ZSOLTÁR 119/B DALLAM: SZÁNTOTTAM GYÖPÖT
REFORMÁTUS ÉNEK:
Az oly emberek nyilván boldogok 119. zsoltár
Bourgeois Loys
Református Énekeskönyv
1. versszak
Az oly emberek nyilván boldogok, Kik igazsággal járnak életökben,
Isten törvényére vagyon gondjok, És aszerint élnek minden időben,
Szent bizonyságit akik megőrzik, És az Istent szívök szerint keresik.
2. versszak
Boldogok azok is, mondom nyilván, Akik hamisságot nem cselekesznek,
De mindenkor az Úr útaiban Járnak és szent ártatlanságban élnek.
Meghagytad, hogy a te parancsodat, Jól megőrizzük minden mondásodat.
3. versszak
Vajha én oly boldoggá lehetnék, Hogy járhatnék a te szent útaidban
És engedhetnék szent törvényednek! Ha parancsodat nézhetném valóban,
És azt szívemben bizonnyal hinném, Hogy soha semmi szégyenbe nem esném!
4. versszak
Hálát adok néked teljes szívből, Hogy megtanítasz te ítéletidre,
Melyek tiszták minden hiba nélkül! Megtartom és gondom lesz törvényidre,
De kérlek téged, ó, én Istenem, Hogy soha örökké ne hagyj el engem!
Boldog az ifjú, ki az Urat féli
5. versszak
Beszéld meg, mit tégyenek az ifjak, Hogy élhessenek ők feddhetetlenül?
Szent Igéd szerint útjukat szabják. Én téged kerestelek szüntelenül;
Kérlek, Úr Isten, teljes szívemből: Eltévelyednem ne hagyj törvényedtől.
6. versszak
A te igédet rejtem szívemben, Hogy semmi bűnnel ne bántsalak téged,
De megmaradjak te ösvényedben, Minden dolgomban megtartom törvényed.
Ó, áldott Isten, taníts engemet, Hogy igazán értsem rendelésedet!
7. versszak
Ítéletedet én ajakimmal, És a te szádnak ő kegyes beszédét
Előszámlálom hálaadással, Szent kötéseddel biztatom szívemet;
Bizonyságidon örvendez lelkem, Mik gazdagságnál kedvesebbek nékem.
8. versszak
Szüntelen nékem gyönyörűségem Vagyon csak a te parancsolatidban,
Te útaidat gyakran említem, Hogy el ne essem valaha azokban.
Szent igazságodban minden kedvem, És te ösvényed én el nem tévesztem.
Csak Isten törvényére tekintek
9. versszak
Cselekedd ezt szolgáddal kegyesen, Hogy én élhessek tovább e világban
És szent igédet megtartsam híven! Én szemeimet nyisd meg világosan,
Hogy a te törvényed megtekintsem És annak csudáit eszembe végyem!
10. versszak
Míglen én e földön járok-kelek, Ne rejtsd el tőlem parancsolatidat,
Kívánság miatt mert elepedek, Igen óhajtom szent igazságodat!
Ítéletedhez az én szívemben Nagy kívánságom volt minden időben.
11. versszak
A kevélyeket, Uram, megrontod, Átkozottak és büntetésre méltók,
Akik megvetik parancsolatod. Forduljon el rólam ő gyalázatjok,
Kik csak azért gyalázzák szolgádat, Hogy megőrzöm a te bizonyságidat.
12. versszak
A fejedelmek énreám törnek, Ha összegyűlnek, de a te hű szolgád
Szentségét nézi ítéletednek, Amely szívemnek igaz örömet ád.
Bizonyságid nékem vigasságim És minden dolgomban tanácsadóim.
Drága orvosság az Úrnak beszéde
13. versszak
De lám, a porban hever életem, Mintha vitetném majd a koporsóba;
Szent igéd szerint élessz meg engem! Midőn útaimat előszámlálva
Felkiálték, te legott feleltél; Rendelésidre taníts meg jókedvvel.
14. versszak
Add értenem parancsolatidat, Hogy elmélkedjem a te csudáidrul!
És elmémben foglalom azokat, Szívem keserűség miatt kibuzdul!
Ígéreted szerint segíts engem, Hogy tőled ismét megerősíttessem!
15. versszak
A hamis útról, Uram, téríts el, Törvényeidnek vezérelj útára,
Min ember járhat szép csendességgel! Juttass kegyesen szent igazságodra!
Ítéletedet én elválasztom, És igazságod szemem előtt tartom.
16. versszak
Bizonyságidra hajtom szívemet, És életemet a szerint rendelem.
Szégyenvallástól ments meg engemet! Mivel most kitárod bennem én szívem,
Parancsolatidra lesz nagy gondom, És víg örömmel azokat megfutom.
Életnek ösvényén vezet a Úr
17. versszak
Én Istenem, taníts útaidra, Hogy szent törvényedre gondot viseljek,
És azokat megtartsam mindenha! Adj értelmet, Uram, igazgass, kérlek,
Hogy törvényedet őrizzem híven, És mindenkor megtartsam én szívemben.
18. versszak
Vezess, hogy benned leljem örömöm, Mutasd meg parancsolatid ösvényét,
Mert azokban igen gyönyörködöm! Te rendelésedre hajtsad szívemet!
Szent bizonyságid végyem eszembe, És ne hagyj esnem telhetetlenségbe!
19. versszak
Fordítsad el az én szemeimet, Hiábavalókat hogy ne nézzenek;
A te utadban éltess engemet! Szolgáddal láttasd szent ígéretednek
Bétöltését, aki téged tisztel És mindenkor fél alázatos szívvel.
20. versszak
Végy el rólam minden gyalázatot, Melytől én igen félek és rettegek!
Ítéleteid jók, és azokat Én megtanulni igen örvendezek.
Gyönyörködik törvényedben szívem, És igazságban éltess, Uram, engem!
Foglaljam szívembe az Úr törvényét
21. versszak
Forduljon hozzám, Uram, kegyelmed, És segedelmed adjad, hogy láthassam!
Ígéretedből vélem ezt tegyed, Hogy szájukat azoknak bedughassam,
Akik engemet gyaláznak szörnyen, Mert bízom a te szent ígéretedben!
22. versszak
Szent igaz igéd ne vedd el tőlem, Hogy az mindenkor legyen az én számban!
A te beszéded én reménységem, Te törvényedet szívemben foglalván.
És azt megtartom én minden módon, A szerint élvén most és mindenkoron.
23. versszak
Szüntelen járok én nagy örömmel, Mert parancsolataidat követem;
Szívem mindenkor azokra szemlél. A királyok előtt bízvást beszélem
A te bizonyságidat, melyektől Meg nem rettenek, nem félek szégyentől.
24. versszak
Gyönyörködöm a te törvényedben, Szent parancsolataidat szeretem
Mindenek felett egész éltemben. Én kezeimet készen felemelem
A te kedves parancsolatidra, És én azokról beszélek mindenha.
Gondolkodjunk Isten dolgairól
25. versszak
Gondold meg azt és jusson eszedbe, Amit szolgádnak egyszer megígértél,
Jó reménységet adván szívembe! Minden ínségben vagyok bátor szívvel,
Mert szent beszéded bizony engemet Megújít és megtartja életemet.
26. versszak
A kevély népek csúfolnak engem És nevetnek, de nem gondolok vélek,
Hogy törvényedet azért megvetném, De a te ítéletidre tekintek,
Melyeknek örök voltát jól tudom, És magamat azokkal vigasztalom.
27. versszak
És miként az istentelen népek, Kik elszakadtak a te törvényedtől,
Gondolatimnak nagy bút szereznek: Emlékezésem a te szerzésedről
Ének volt nékem nagy örömömben, Bujdosásimnak minden ő helyökben.
28. versszak
Sem éjjel, sem nappal meg nem szűnöm A te nevedről gyakran emlékezni;
Szent parancsolatidat keresem, Főképpen erre szoktam vágyakozni.
Minden előtt magamban elszántam, Hogy a te törvényedet én megtartsam.
Hiszek Isten ígéreteiben
29. versszak
Hiszem, te vagy az én örökségem, Teljes erőmmel azért azon lészek,
Hogy a te igédet megőrizzem. A te színed előtt szívből könyörgök:
Kegyelmezz meg, Úr Isten, énnekem, Mert ígéreted megvigasztal engem!
30. versszak
Jól meggondolom az én utamat, Hogy a jó útról el ne tévelyedjem;
Arra vezérlem minden gondomat, Bizonyságidra lábamat térítem.
Igen sietek, nem kések semmit, Hogy megtarthassam szent parancsolatid.
31. versszak
Megfosztottak az istentelenek, Elpusztítának, de mindazonáltal
Törvényid tőlem nem felejtetnek. Még éjfélkor fölkelek vigassággal
És tégedet dicsérlek és áldlak Ítéletiért szent igazságodnak.
32. versszak
Az oly népekhez adom magamat, Kik téged félnek és tereád néznek
És megtartják parancsolatidat. Bőségével te kegyelmességednek
Teljes e világ, azért, én Uram, Szent törvényedre tőled taníttassam!
Isten igéjére építek
33. versszak
Íme, szegény szolgáddal sok jót től, Szent ígéreted szerint megsegítél,
Min most is örvendek tiszta szívből. Taníts és áldj engem jó értelemmel!
Engedd meg nékem ismeretedet, Mert igaznak ismerem törvényedet.
34. versszak
Minekelőtte megbüntettetném, Az igaz utat elvétettem vala,
Most életem igédhez rendelem, Szorgalmatossággal tekintek arra.
Uram, jókedvű vagy és irgalmas, Azért szerzésedre engemet oktass.
35. versszak
A kevélyek rólam hamisságot Költnek, de én a te szent törvényedet,
Megőrizem parancsolatidat. Kövér ő szívük és megkeményedett,
Én pedig a te szent törvényedben Gyönyörködöm mind egész életemben.
36. versszak
Jómra lett nékem, hogy megalázál, Hogy megtanuljam a te törvényedet,
Min igyekezem nagy óhajtással. Aranyt, ezüstöt és egyéb effélét,
Mit az emberek nagyrabecsülnek, Törvényedhez képest tartok semminek.
Könyörgés megtérésért
37. versszak
Kezeiddel formáltál engemet, Taníts meg azért parancsolatidra,
Hogy törvényidnek tudjam értelmét. És ezen indulnak nagy vigasságra
Az istenfélők, látván e dolgot, Hogy igédbe vetem bizodalmamat.
38. versszak
Igaz vagy, Uram, ítéletidben, Tudom, hogy senkit nem büntetsz méltatlan,
Engem is méltán büntetsz ekképpen. Kérlek, cselekedjed ezt irgalmadban,
Hogy én megvigasztaltassam megint Szolgádnak mondott ígéreted szerint!
39. versszak
Nagy irgalmadat mutasd meg nekem, Hogy éljek, mert csak a te törvényedbe
Vagyon minden én gyönyörűségem. A kevélyek essenek szégyenségbe,
Kik engem hamis okkal terhelnek, De én a te törvényedről beszélek.
40. versszak
Térjenek hozzám mostan mindenek, Kik téged félnek, törvényed tisztelik
És a te bizonyságidnak hisznek! Tiszta én szívem, el sem tévelyedik,
De megtartja a parancsolatot, Hogy ne valljak szégyent, se gyalázatot.
Lelki vigasztalásért való könyörgés
41. versszak
Lelkem elfogy nagy kívánságában, Midőn várom a te segedelmedet;
Bízván igédnek fogadásában. Ugyan elfárasztom az én szememet
Nagy várakozás miatt, így szólva: Mikor vigasztalsz meg engem valóba?
42. versszak
Noha én csaknem hasonló vagyok Füstön elaszott, megszáradt tömlőhöz,
Szerzésidre mégis gondot tartok. Míglen kell várnom, mikor látsz ügyemhöz?
Míg halasztod el ítéletedet, Ha bünteted meg ellenségeimet?
43. versszak
A kevélyek, kik szent törvényedet Megvetik, titkon nekem vermet ásnak,
De ha tekintjük szent szerzésidet, Parancsolatid mind jók és igazak.
Nagy méltatlanul kergetnek engem, Tarts meg azért és légy én segedelmem!
44. versszak
Csaknem elvesztének ők engemet, És majd ugyan eltörlének e földről,
Mégsem hagyom el szent törvényedet, Tartsd meg éltemet kegyelmességedből,
Hogy megtartsam Felséged kötésit, És megőrizzem minden bizonyságit.
Megáll az Istennek igéje
45. versszak
Mindörökké, Uram, a te igéd Megáll és megtart a magas mennyekben,
Azonképpen isteni hűséged Megmarad örökre minden időben,
Mint az álló föld, mit te fundáltál, Mely ő helyében mindenkoron megáll.
46. versszak
Mind ma és mindörökké megállnak, Amiket te rend szerint teremtettél,
És teneked mindenek szolgálnak. Hogyha magamat a te törvényeddel
Nem vigasztaltam volna, már régen Elvesztem volna én nagy ínségemben.
47. versszak
Nem felejtem el szent törvényedet, És gondot tartok parancsolatidra,
Mert te azokban éltetsz engemet. Tekints, Uram, kegyelmesen szolgádra!
Légy segítségem, mert tied vagyok, És törvényidnek őrzésire vágyok.
48. versszak
Istentelenek énreám titkon Leselkednek és törnek életemre.
Én elmélkedem bizonyságidon, És minden dolgot ha megnézek végre,
Látom, hogy mindenek elmúlandók, De a te törvényid megmaradandók.
Nincs Istenen kívül bölcsesség
49. versszak
Nagy szerelmem vagyon törvényedhez, Melyről naponként örömest beszélek,
Mert ez nékem víg örömöt szerez; Te parancsolatid bölcsebbé tésznek
Engemet minden ellenségimnél, Mert soha tőlem ők nem távoznak el.
50. versszak
Tudósabb vagyok tanítóimnál, Akiket már nagy bölcseknek tart minden,
Mert bizonyságod elmémben megáll. Még a véneknél is bölcsebb vagyok én,
Mert te törvényed szem előtt tartom, És elmémet attól el nem fordítom.
51. versszak
Minden hamis utat elkerülök, Lábam ne járjon a gonosz ösvényen;
Igéd megtartásának örülök, Ítéletidet tekintem szüntelen.
Azoktól soha el nem távozom, Kik által én tetőled taníttatom.
52. versszak
A te beszéded ékes és drága, Még a méznél is édesebb én számban,
Kimondhatatlan gyönyörű volta. Igédben van bölcsességem fundálván;
Bölcsességemet abban keresem, A hamisságnak ösvényét gyűlölöm.
Óránként fáklyám az Ige
53. versszak
Óránként fáklyám nékem szent igéd, Mely világot tart nékem útaimban,
Hogy egyenesen járjam ösvényed, Amelyen én járhatok bátorságban.
Megesküszöm és néked megállom, Hogy igazságodnak jussát megtartom.
54. versszak
Felette igen megnyomorodtam, Enyhíts meg és végy fel engem ismétlen,
Amint nekem megígérted, Uram! Az áldozat, mit szájam neked tészen,
Kérlek, hogy légyen kedves tenálad, Ítéletedet én tudtomra adjad!
55. versszak
Oly nagy veszélyben forog életem, Hogy tenyeremben hordozom lelkemet,
Szent törvényedet mégsem felejtem. A hitlenek, kik gyalázzák nevedet,
Tőrt vetnek nékem mindenütt széjjel, Szent szerzésidtől mégsem távozom el.
56. versszak
Bizonyságidat örökül bírom, És azokat tartom drága kincsemnek,
Azokban lesz minden vigasságom! Szívemet hajtom a te törvényednek
Megtartására minden időben, És azokat megőrzöm mindvégiglen.
Ösztönösen gyűlölöm a gonoszt
57. versszak
Ösztönösen gyűlölöm azokat, Akik mindenkor kétfelé gondolnak,
De szeretem én a te utadat, És csak tégedet tartlak oltalmamnak.
Ígéretedben van reménységem, A te szent igéd paizsom énnékem.
58. versszak
Gonosztevők, menjetek el tőlem, Mert én azt mind meg akarom tartani,
Amit az Isten parancsol nekem! Igéd szerint siess engem táplálni,
Hogy élhessek, légy velem, Úr Isten, Ne szégyenüljek meg reménységemben!
59. versszak
Légy gyámolom, adj jó békességet, Úgy lészen kedves énnékem törvényed,
Abban keresem én örömömet! Az olyakat te mind a földhöz vered,
Kik elhajolnak igazságodtul És járnak minden dolgukban álnokul.
60. versszak
Gonoszakat te elvetsz a földről, Mint a salakot vagy ércnek szemétjét.
Szent bizonyságid szeretem szívből! Félelmében szívem előtted reszket!
Testem elepedt nagy rettegésbe, A te kemény ítéletedre nézve.
Pörpatvarnál jobb az Úr törvénye
61. versszak
Pörpatvar nincsen nékem kedvemre, És igazságát megadom mindennek;
Ne adj azért azoknak kezekre, Akik engemet szüntelen kergetnek!
Szolgádat minden jóra vezéreld, És a kevélyek ellen védelmezzed!
62. versszak
Az én szemeim elfogyatkoztak, Úgy nézik, várják te segedelmedet,
Óhajtják igazságát szavadnak, Ne késsél, Uram, segíts meg engemet!
Szegény szolgáddal tégy kegyelmesen, Taníts igédre, oktass törvényedben!
63. versszak
Szolgád vagyok, adj értelmet nekem, Hogy érthessem a te bizonyságidat,
És jó értelmében gyönyörködjem! Ideje, Uram, hogy láttasd dolgodat,
Mert helye nincs már az igazságnak, A te törvényid mind eltiportatnak.
64. versszak
Azért a te szent tanításidat Tiszta aranynál is inkább szeretem,
Mindennél feljebb tartom azokat, Életemet én a szerint rendelem,
Mert igaznak tartom mindenképpen, A hamis ösvényt gyűlölöm erősen.
Rakva csudákkal az Isten igazsága
65. versszak
Rakvák bizonyságid nagy csudákkal, Hogy azért megtarthassam én szívemben,
Azon igyekszem nagy buzgósággal. A te igéd, ha kik veszik eszükbe,
Setét szíveket megvilágosít, Együgyűeket bölcsességre tanít.
66. versszak
Felfohászkodom gyakran én számmal, Mert én azt nagy szívem szerint kívánom,
Hogy törvényedet értsem bizonnyal. Tekints reám és könyörülj szolgádon!
Irgalmazz nékem, lám, nagy jókedved Azokhoz, akik szeretik szent neved!
67. versszak
Szent igédben vezéreld utamat, És őrizz meg engem a hamisságtól,
Hogy az rajtam ne vegyen hatalmat; Ments meg a népek nyomorgatásától,
Hogy törvényedet örömmel nézzem És parancsolatidat megőrizzem.
68. versszak
Világosítsd meg orcád szolgádon, És taníts meg, hogy én jól meggondoljam,
Beszéded engem mire tanítson! Könnyhullatásom szememből azértan
Mint patak ömlik, mert hogy a népek Becsületet nem tesznek törvényednek.
Summa szerint igaz az Isten
69. versszak
Summa szerint, Uram, te igaz vagy Mindennémű te cselekedetedbe,
Ítéletednek igazsága nagy. Te igazságod vehetik eszükbe,
Bizonyságidat akik megnézik, És parancsolatidat megőrizik.
70. versszak
Megöl a bú nagy indulatomban, Midőn tekintem a te szent igédet,
Hogy az ellenség csúfolja bátran, És elfelejti minden beszédidet.
A te szent igéd igen szép tiszta, Szolgád azért szereti és megtartja.
71. versszak
Én kicsiny és megvettetett vagyok, De mégsem felejtem el törvényedet,
Sőt mindenütt arra gondot tartok. Szent igazságidnak nem látják végét,
Mert mindörökké ők megmaradnak; Törvényed törvénye az igazságnak.
72. versszak
Én kergettetem, vagyok ínségben, De nem gondolván semmi nyavalyámmal,
Nagy örömöm van te törvényedben. Te igazságod mindörökké megáll,
Melyet jelents meg nekem kegyesen, És bátorságos leszek életemben.
Tőle várok szabadítást
73. versszak
Teljes szívből hozzád esedezem, Uram, hallgass meg engem kegyelmesen,
Hogy rendelésidet megőrizzem! Kérlek, szabadíts meg engem, Úr Isten,
És legottan igyekezem azon, Hogy bizonyságid megtartsam jó módon.
74. versszak
Gyakorta reggel virradat előtt Könyörgésemben tehozzád kiáltok,
Igédbe vetvén reménységemet. Előbb, hogynem elmennek a virrasztók,
Az én szemeim vigyáznak, néznek, És a te szent igédről elmélkednek.
75. versszak
Kegyességedért halld meg beszédem, Tartsd meg életem a te jóvoltodból,
Hadd vidámuljon meg az én szívem, Mert sok hitetlen nép énreám tódul,
És engem szertelen sanyargatnak, De a te törvényedtől távol vannak.
76. versszak
De te énhozzám, Uram, közel vagy, És te igédből tudom réges-régen:
Szent törvényednek igazsága nagy, Te bizonyságid fundáltattak szépen.
Hogy örökké megmaradnak, tudom, És jól értem, azért nyilván kimondom.
Védelmezz meg a te igazságodért!
77. versszak
Vedd eszedbe én nagy ínségemet, Én nyavalyámból, Uram, szabadíts meg,
Mert nem felejtem el törvényedet! Fogadd fel ügyemet és védelmezz meg,
Megtekintvén szent ígéretedet, Éltess a te szent igéddel engemet!
78. versszak
A gonoszoktól, minden meghiggye, A segítség s üdvösség távol vagyon,
Mert ők nem néznek szent szerzésidre. Szent irgalmasságod nagy mindenkoron!
Uram, tarts meg engemet, hogy éljek Nagy igazságából ítéletednek.
79. versszak
Bizonyságidat én nem hagyom el, Noha énreám nagy sok népek törnek,
Kik gyűlölnek és kergetnek széjjel; Ó, mily sérelmes ez az én szívemnek,
Hogy ellenségi az igazságnak A te igéddel semmit nem gondolnak!
80. versszak
Törvényidet én igen szeretem, És soha el nem távozom azoktól;
Kegyességedből tartsd meg életem! Te igaz beszéded mindent felülmúl;
Szent ítéleti igazságodnak Mostan és mindörökké megmaradnak.
Üldöztetésben is Rólad gondolkodom
81. versszak
Űznek, kergetnek a fejedelmek, Noha senkinek semmit nem vétettem;
Szent igédtől szívemben rettegek, Ígéretedben örvendez én lelkem,
Mint aki talál nagy gazdag prédát, Avagy mint aki nyer sok drága marhát.
82. versszak
A hazugságot igen gyűlölöm, Semmit e földön inkább nem utálok,
De a te törvényedet szeretem, És igazságán oly igen vigadok,
Hogy meggondolván ítéletedet, Naponként hétszer dicsérlek tégedet.
83. versszak
Nagy békességük vagyon azoknak, Kik szeretik a te szent törvényedet,
Semmi veszélyben el nem botolnak. Várom, Uram, a te üdvösségedet!
Abban forgatom minden gondomat, Hogy cselekedjem parancsolatidat.
84. versszak
Bizonyságidra gondot tart lelkem, Mert én oly igen szeretem azokat,
És én csak azokban gyönyörködöm, Rendelésidben gyakorlom magamat.
Előtted vagyon minden életem, Nincsen elrejtve tőled én ösvényem.
Zendüljön fel a szabadító Isten dicsérete!
85. versszak
Zengő kiáltásom jusson hozzád, És igazságodat adjad értenem,
Mint szent igédben te felfogadtad! Jusson elődbe én esedezésem,
Szabadíts meg minden ínségemből, A te régen tett szent ígéretedből!
86. versszak
Ha én megtanulom szerzésedet, Az én ajakimmal dicsérlek téged,
Hirdeti nyelvem te szent igédet, Mert minden törvényed és ígéreted
Merő hűség és tiszta igazság, Nem találtatik abban semmi hívság.
87. versszak
Ments meg, Uram, engem kezeiddel, Légy erősségem, segedelmem nékem,
Mert törvényedet szeretem szívvel! Üdvözítésed várom, én Istenem,
Melyben vetettem reménységemet, Mert igen kedvelem szent törvényedet.
88. versszak
Éltét csak azért kívánja lelkem, Hogy ő tégedet, Uram, dicsérhessen,
Ítéleted légyen segedelmem! Mint elveszett juh bujdosom e földön.
Uram, keress meg engem, szolgádat, Nem felejtem el parancsolatidat!
HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=Rs5mb40YeGs
Ó Uram, a Te Igéd lámpás
https://www.youtube.com/watch?v=IEHx7hqzKs0
SÁRGA KÖNYV 182:
/1
Lábamat az igaz útra teszem,
kenyérért nyújtom feléd kezem.
Szerelmemet megvallom, Istenem.
Örökkévaló neved dicsérem.
|:Alleluját zengjetek,
s megtelik a szívetek
az Úr Lelkével!:| Á-á-á.
HALLGAT: http://users.atw.hu/alleluja2/sarga/s182.mp3
VERS: SÍK SÁNDOR: A törvény dícsérete[464]
Aleph
Boldog, akinek útja szennytelen,[465]
s az Úr törvényét járja szüntelen,
Boldog, ki bizonyságát megfogadja,
egész szívével őt kutatja.
Nem is cselekszik gonoszságokat,
de az ő útjain halad.
Adtál nekünk parancsokat,
hogy erősen megtartsuk azokat.
Bár lenne útam biztos és kemény:
hogy rendeléseid megőrzeném.
Addig meg nem szégyenülök,
míg parancsaid szemeim előtt.
Egyenes szívvel fennen áldalak tégedet,
mikor megtanulom igaz végzésedet.
Megőrizem rendeléseidet,
ne hagyj el mindenestül engemet!
Beth
Hogyan tarthatja tisztán az ifjú útjait?
ha szavadhoz igazodik.
Egész szívvel kereslek téged,
eltévesztenem ne hagyd rendelésed.
Szívem mélyére rejtem el szavad,
hogy bűnnel meg ne bántsalak.
Áldott vagy, Uram! Légy nekem
mondásaidban mesterem.
Ajkaim hirdetik
szájadnak minden rendeléseit.
Parancsaidnak útján nagyobb a vígasságom,
mint bárminémű gazdagságon.
Rendelkezéseid szívemben forgatom,
magamban útjaid hánytorgatom.
Örvendezek igéiden,
és szavad el nem feledem.
Ghimel
Jó légy szolgádhoz, életet adj,
hogy megtarthassam szavaidat.
Szemeimet nyisd meg, hadd lássák
törvényeidnek csodálatosságát.
A földön jövevény vagyok,[466]
ne rejtsed tőlem el akaratod.
Lelkemben sóvárgás emészt,
minden időben törvényedre készt.
A gőgösöket megpirongatod,
ki parancsodtól eltér, átkozott.
Végy el rólam szégyent, gyalázatot,
mert rendeléseidhez hű vagyok.
Fejedelmek üljenek széket és zajongjanak ellenem:
szolgád elmélkedik a te igéiden.
Előírásaid gyönyörűségem,
végzéseid tanácsosaim nékem.[467]
Daleth
Beleragadt a porba lelkem:
igéd szerint eleveníts meg engem!
Útjaim elbeszéltem, s te meghallgattál engemet,
határozataidra légy az én mesterem.
Add rendelésed útját értenem,
és én csodáidon elmélkedem.
Könnyeket sír lelkem a gond miatt,
egyenesítsen meg a te szavad.
Az álnok út tőlem távol legyen,
és törvényedet add nekem.
Én választottam, az igaz utat,
enyémmé tettem parancsaidat.
Törvényeidet magamhoz öleltem,
szégyent vallani, én Uram, ne engedj.
Parancsaid útján futok,
ha szívemet kitágítod.[468]
He
Taníts meg rendelésed útjára, Uram, engem,
s én utolsó betűig követendem.
Oktass engem törvényed értenem,
s egész szivemmel én megőrizem.
Vezess parancsaidnak ösvenyén,
mert vígasságom abban lelem én.
Előírásaidra hajtsd a lelkem,
és ne hagyj kapzsiságba esnem.
A hiúságtól fordítsd el szemem,
ösvényeden adj életet nekem.[469]
Töltsd be szolgádnak ígéretedet,
mely a téged félőknek tétetett.
Vedd el a szégyent, melytől rettegek,[470]
mert döntéseid édességesek.
Imhol esengem törvényeidet,
igazságod szerint adj nekem életet!
Vau
És szálljon, Uram, fejemre kegyelmed,
ígéret szerint segedelmed.
És megfelelek szóval annak, aki szidalmat szór nekem,
mivel igéidben reménykedem.
Az igazság igéjét szájamból ki ne vedd,
mert döntéseidben reménykedek.
És én ügyelek mindig törvényedre,
örökre és mindörökkön örökre.
Hadd járjak a széles uton;[471]
mert parancsaid kutatom,
És királyok előtt parancsaid beszélem,
és nem fog érni szégyen.
És gyönyörködöm törvényeiden,
mert kedvesek nekem.
Törvényeid felé nyujtom kezem,[472]
és parancsaidon elmélkedem.
Zain
Eszembe jusson te igéd,
melyben szolgád remélni engedéd.
Gyötrelmeim között vigaszt abban lelek,
hogy szólásod ad nekem életet.
Gúnyolnak engem gőgösek nagyon,
de törvényedet én el nem hagyom.
Hajdani ítéleteidről, Uram, emlékezem,
vígasztalás az énnekem.
Égő harag emészt a bűnösök miatt,
akik elhagyják parancsaidat.
Törvényeid lettek az én dalom,[473]
amerre bújdosom.
Éjjel eszembe jut neved,
és megtartom törvényedet.
Ez lett a sorsom,
mert parancsaid tartom.
Heth
Osztályrészem, Uram, mondottam, ez nekem:
igéidet megőrzenem.
Egész szivemmel arcod előtt kérlek,[474]
könyörülj rajtam, amint megigérted.
Végigfontoltam utaimat,
s előírásaidra fordítom lábamat.
Sietek, nem húzódozom
parancsaid megtartanom.
Gonoszok kötelei körülem,
és törvényedet el nem feledem.
Fölserkenek az éj felén, hogy áldjalak,
téged és igazságos határozataidat.
Feleim mind, kik félnek téged,
s akik megőrzik rendelésed.
Teljes, Uram, a föld kegyelmeiddel,
taníts engem rendelkezéseiddel.
Teth
Szolgáddal jóságosan cselekedtél,
Uram, miképpen ígéretet tettél.
Itéletre és tudásra taníts meg,
mivelhogy bízom rendeléseidben.
Tévelyegtem, míg meg nem aláztattam,
de megmaradok immár te szavadban.
Jó vagy és jóságosak tetteid,
tárd fel nekem kijelentéseid.
A gőgösök cselt szőnek ellenem,
de én teljes szívemből rendeléseid őrizem.
Szívük, miképp a háj, olyan kövér lett;[475]
de énnekem gyönyörűség törvényed.
Jó énnekem, hogy megalacsonyultam,
hogy rendelésed megtanuljam.
Szádnak törvénye nékem többet ér
aranynak és ezüstnek ezreinél.
Jod
Kezeid készítettek és formáltak ki engem,
oktass parancsaidat megismernem.
Téged félők, ha látnak, megörvendeznek nékem,
hogy igédben van reménységem.
Tudom, Uram, igaz vagy rendelkezéseidben,
és jogosan sújtottál engem.
Vígasztalómul küldd irgalmadat,
mint megígérte szolgádnak szavad.
Jöjjön irgalmasságod, hogy éltetőm legyen,
mert törvényed gyönyörűség nekem.
A gőgösöket érje szégyen, akik gyötörnek érdemetlenül,
én törvényeidet választom elmélkedésemül.
Kik félnek téged, hozzám térjenek,[476]
akik tisztelik végzéseidet.
Rendelkezéseidben szivem szeplőtlen légyen,
hogy fejemet ne érje szégyen.
Caph
Segítségedért lelkem a vágytól eleped,
szavadba vetem reménységemet.
Szólásodért szemeim a vágytól elepednek,
mikor vigasztalsz engemet meg?
Mert lettem, mint a tömlő a füst felett,[477]
mégsem feledtem törvényeidet.
Szolgád napjait mily számosra méred?
üldözőimre mikor lesz itélet?
Vermet ástak a gőgösök nekem,
akik nem járnak törvényeiden.
Hűségesek minden parancsaid,
ártatlan üldöznek: segíts!
Majd hogy a földön el nem emésztettek;
de én maradtam híve törvényednek.
Tarts meg életben irgalmad szerint,
s megőrzöm szájad rendeléseit.
Lamed
Mindörökké, Uram, igéd
szilárdan áll miként az ég.
Hűséged nemzedékekről nemzedékekre száll,
megalkottad a földet, s szilárdan áll.
Végzéseid szerint minden időben állnak[478]
mindenek, mert neked szolgálnak.
Ha törvényed nem volna gyönyörűségem,
nyomoromban elvesztem volna régen.
Parancsaid soha nem feledem,
mert bennük adtál életet nekem.
Szabadíts meg: tied vagyok,
mert parancsaid után kutatok.
Leskelnek rám a bűnösök, hogy elveszítsenek:
előírásaidra figyelek.
Minden tökéletesnek, látom, határa van,
rendelésed határtalan. [479]
Mem
Törvényed, Uram, hogyan szeretem!
naphosszat mind azon elmélkedem.
Bölcsebbé lettem ellenségeimnél parancsodon,
mert velem van mindenkoron.
Okosabb vagyok, mint minden oktatóm,
mivel előírásaid fejemben forgatom.
A véneknél tapasztaltabb vagyok,
mert rendeléseidre hallgatok.
Minden rossz úttól visszatartom lábamat,
hogy megtartsam szavaidat.
Törvényedtől el nem hajlok sosem,
mert te voltál tanítómesterem.
Mily édesek szólásaid ínyemnek,[480]
számnak a méznél édesebbek.
Parancsod énnekem értelmet ad,
gyűlölök hát minden hamis utat.
NunIgéd lábamnak lámpafény,
világosság utamnak ösvenyén.
Esküt mondok s magamban fölteszem:
igazságos döntéseid megőrizem.
Porig vagyok alázva, Istenem,
igéd szerint adj életet nekem!
Legyen tetsző előtted ajkamnak áldozatja,[481]
s légy tanítóm határozataidra.
Szakadatlan veszélyben életem,[482]
de törvényedet el nem feledem.
Tőrt vetettek a gonoszok elém,
de parancsodtól el nem tértem én.
Örökségem örökké rendeléseid,
szivemnek bennük öröme telik.
Meghajtom szivemet, hogy parancsod betöltse:
hajszálra, mindörökre.
Samech Gyűlölöm én a kétszívűeket,[483]
de szeretem törvényedet.
Te vagy oltalmam, te vagy paizsom,
igédben én bizakodom.
Ti gonoszok, tőlem távozzatok,
én az én Istenemnek törvényén maradok.
Igéreted szerint tarts fenn, hadd éljek:
ne hagyd, hogy bizalmamban szégyent érjek.
Segíts, és megmenekülök,
s parancsaidra mindig ügyelek.
Mind megveted, kik igéidtől félrehajlanak,
mert hazugság bennük a gondolat.
Föld minden bűnöse szemét előtted[484]
azért szeretem előírt igédet.
Borzadva nézi testem félelmességedet,
és félem rendelkezéseidet.
AinAzt tettem, ami jogos és helyes,
szorongatóimnak oda ne vess!
Szolgád javára vállalj kezességet,[485]
el ne tiporhassanak a kevélyek.
Sóvárog és eped szemem segélyedért.
s igazságos igéidért.
Bánj szolgáddal kegyességed szerint,
elémbe tárd döntéseid.
Szolgád vagyok, adj értelmet nekem,
okosodhassak rendeléseden.
Cselekedni az Úrnak az idő most van itt,
mert törvényedet megtörik.
Azért szeretem parancsaidat,
mint aranyat, színaranyat.
Azért enyémmé tettem minden parancsodat,és gyűlölök minden hamis utat.
Phe
Csodálatosak bizonyságaid,hát lelkem azokhoz igazodik.
Világot áraszt szavaidnak nyitja,
az együgyűeket megokosítja.
Levegőért szájamat megnyitom,[486]
parancsaid után kívánkozom.
Fordulj felém és légy hozzám kegyes,
mint szoktál neved szeretőihez.
Szólásaid szerint igazgasd léptemet,
úrrá a gonoszok rajtam ne legyenek.[487]
Elnyomó emberektől te légy szabadulásom,
s parancsaid megállom.
Szolgád felett derítsd fel arcodat,[488]
és tárd elémbe szabályaidat.
Szemeimből patakok ömlenek,
mert nem tartották meg törvényedet.
Sade
Igaz vagy, Uramisten,és igazságos ítéleteidben.Rendelt igéid igazságosak,
és igen nagyon szilárdságosak.
A buzgóság emészt meg,[489]
mert elleneim feledik igédet.
A te szavad igen próbált beszéd,[490]
szereti is szolgád igéd.
Csekély vagyok bár és lenézett,
de nem felejtem rendelésed.
Igazságod igazság mindörökké,
törvényed erős törvény.
Szorongatás száll rám és gyötrelem,
de törvényedben vígságom lelem.
Parancsaid örökre igazságok,
taníts engem, és életet találok.
Coph
Kiáltok teljes szívből, hallgass meg, Istenem,határozataid megőrizem.
Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem,
s parancsaid megőrizendem.
Hajnalban fönn vagyok és segítséget kérek;
igéidben remélek.
Frissebb az éji őrségnél szemem,
szavaidról elmélkedem.
Halld, Uram, szómat, irgalmad szerint,
adj életet nekem ítéleted szerint.
Az álnok üldözők felém közelgenek,
kik törvényedtől messze tértenek.
De te, Uram, te közelemben vagy,
és törvényeid egyig igazak.
Rég ismerem én parancsaidat:
mindörökre alkottad azokat.
Res
Nézd, Uram, nyomorom és ments meg engemet,mert nem feledtem el törvényedet.Harcold a harcom, s szabadíts meg:szavad szerint eleveníts meg.A bűnösöktől messze a menekvés,mert végzéseid nem keresték.Bőséges, Uram, a te kegyességed,szólásod szerint adj életet nékem.Üldözőim, szorongatóim sokan vannak nagyon;előírásaid el nem hagyom.Láttam a vétkezőket, s az undor elfogott,mert nem tartották meg szólásodat.Parancsaid, ládd, Uram, szeretem,irgalmad szerint tartsd meg életem!Változatlanság veleje igédnek,[491]örök igazság minden rendelésed.
Sin
Fejedelmek támadnak rám ok nélkül,
de nem fél szívem, csak a te igédtül.
Örvendek én igéd felett,
mint aki bő zsákmányra lelt.
A gonoszságot gyűlölöm, lenézem;
törvényed én örvendezésem.
Hétszer napjában áldlak téged,[492]
igaz ítéleteidért dícsérlek.
Bőséges békessége annak, ki törvényedet szereti,
bántódás azt nem érheti.
Várom, én Uram, segítségedet,
s parancsaid szerint teszek.
Megtartja lelkem szabályaidat,
igen szeretem azokat.
Megtartom minden szód és rendelésed,
mert minden utam színed előtt néked.
Tau
Jusson én kiáltásom elébed Istenem,igéd szerint adj értelmet nekem.
Színed elé bocsásd kérésemet,
szózatod szerint ments meg engemet.
Ajkamról folyjon himnuszok patakja,
mert te tanítasz engemet szavadra.
Énekelje nyelvem dícséreted,
mert igazság minden ítéleted.
Segítségemre nyújtsd kezed felém,
mert parancsaid választottam én.
Szabadulásra, Uram, tőled vágyom,
törvényed az én vígasságom.
Éljen lelkem, hogy dícsérhesselek,
ítéleteid megsegítsenek.
Mint elveszett bárány, eltévelyedtem;
keresd fel szolgád, mert parancsaid nem feledtem.
VÁLASZOS ZSOLTÁR: Zsolt 118,1-2.4-5.17-18.33-34 Válasz: Boldogok, akik Isten útján járnak, * és törvényét követik. Vö. 1 b. vers Előénekes: Boldogok, akiknek útja szeplőtlen, * akik az Úr törvényét követik. Boldogok, akik rendelését megtartják, * őt keresik teljes szívvel. E: Azt parancsoltad, * hogy hűségesen megtartsuk törvényedet. Bárcsak arra vezetnének útjaim, * hogy megtartsam, amit parancsoltál.
E: Tégy jót szolgáddal és élni fogok, * tanításodat megtartom. Nyisd meg szememet, hogy meglássam * törvényeid csodáit. H:
E: Uram, igaz utadra taníts meg engem, * törvényedet mindig megtartom. Adj belátást, hogy törvényedet, megtartsam, * és követem egész szívemmel.
A évközi 17. VÁLASZOS ZSOLTÁR Zsolt 118,57.72.76-77.127-128.129-130Válasz: Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem. (Vö. 97a. vers.)
Előénekes: Hittel vallom: † Az az én osztályrészem, Uram, * hogy igéidet megtartsam. Drágább nekem ajkad törvénye * sok ezer aranynál, ezüstnél. Hívek:
E: Vigasztalásomra legyen irgalmad, * amint szolgádnak megígérted. Irgalmasságod éltessen engem, * mivel törvényed az én gyönyörűségem. H:
E: Parancsaidat többre tartom az aranynál, * kedvesebb nekem, mint a színarany. Ezért parancsaidhoz tartom magamat, * gyűlölöm a hazugság minden útját. H:
E: Minden rendelésed csodálatraméltó, * lelkem ezért megtartja őket. Ragyogva világít szavad fénye, * okossá teszi a kicsinyeket. H:
22. hétfő2
Törvényedet szívből szeretem, * én Uram, Istenem.
E: Mennyire szeretem törvényedet, Uram, * egész nap azon elmélkedem
Mily bölccsé tett parancsolatod ellenségem ellen is, * mert az az enyém már örökre.
E: Minden tanitómnál okosabb lettem, mert mindig intelmeidről elmélkedem.
Meghaladja értelmem a véneket, mert parancsaidat megtartom.
E: Minden gonosz úttol távol tartom lábamat, * hogy megtarthassam szavadat.
Meghozott iteleteidtől sosem hajlok el, * te magad tanitottál rájuk.
ALLELUJA
Alleluja. 7. szám.
Az Úr lelke van rajtam: *elküldött, hogy a szegenyeknek örömhirt
vigyek. Lk 4, 18
Alleluja.
7b. tonus
25. szerda 2
VALASZOS ZSOLTÁR 118, 29. 72. 89. 101. 104. 163
4g. tonus
Valasz: Lámpás a te igéd, Uram, * az én lábaim előtt. 105a. vers.
1.: Tarts távol engem a hazugok útjától, * jóságodban add
nekem törvényedet.
Istenem, drágább nekem ajkad törvénye sok ezer aranynál,
ezüstnél.
2. Léted örökkévaló, Uram, * igéd is örökké szilárd, mint az ég.
Minden gonosz úttól távol tartom läbamat, * hogy megtarthas-
sam szavadat.
E: Mivel parancsaid értelmessé tettek, * azert gyűlõlöm a hazug.
ságnak minden útját.
Viszolygok a hazugságtól és megvetem, * de tõrvényedet szeretem.ALLELUJA
Alleluja. 2. szám.
Közel van az Isten országa, * tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az
evangéliumban. Mk 1, 15 2. tónus.
Alleluja.
EGYÉB FELDOLGOZÁS:REJTVÉNY:
https://www.youtube.com/watch?v=_DGG9HTx6Kc
KÉPEK: