ZSOLTÁR 109

Szent István Társulati Biblia (katolikus)

109 (108). ZSOLTÁR. ÁTOKZSOLTÁR
1091(A karvezetőnek – Dávidtól, zsoltár.) Isten, akit dicsőítek, ne hallgass, 2hisz az árulók gonosz szája tátog ellenem! Hazug nyelvvel beszélnek hozzám, 3a gyűlölet szavával vesznek körül, s ok nélkül harcolnak ellenem. 4Szeretetem jutalmául váddal illetnek, én azonban imádkozom. 5A jót rosszal viszonozzák, szeretetem gyűlölettel. 6„Bérelj fel egy gonoszt ellene, vádlóul a jobb oldalára! 7Bűnösként kerüljön ki az ítéletről, kérése ne találjon meghallgatásra! 8Csak kevés napot hagyjanak neki osztályrészül, hivatalát nyerje el más, 9fiai váljanak árvákká, felesége pedig özveggyé! 10Fiai nyugtalan bolyongjanak és kolduljanak, űzzék ki őket elpusztult házukból! 11Minden java legyen uzsorások zsákmánya, munkája gyümölcsét vigye el idegen. 12Senki ne bánjon kímélettel vele, ne akadjon, aki könyörül árváin! 13Törzse induljon pusztulásnak, a második nemzedékben szűnjék meg a neve! 14Atyáinak bűnét ne feledjék, ősanyái vétkét le ne vezekeljék, 15lebegjen az mindig az Úr előtt! Az Úr törölje el emlékét a földön!” 16Mivel senkin sem könyörült, üldözte a nyomorult és szegény embert, s a szenvedőnek életére tört. 17Átkot akart, most érje utol őt, megvetette az áldást, most hagyja el. 18Fedje el az átok, mint a köntös, hatoljon belsejébe, miként a víz, hassa át csontjait, mint az olaj! 19Igen, úgy borítsa be, mint a ruha, mint az öv, amely mindig átfogja. 20Ez legyen jutalma az Úrtól azoknak, akik vádolnak engem, akik gonoszul szólnak ellenem! 21Te pedig, Uram, nevedért állj mellém, ments meg jóságodban és irgalmadban! 22Hiszen nyomorult vagyok, elhagyatott, szívem bensőmben összeszorul. 23Mint hanyatló árnyék, úgy fogyatkozom, leráznak engem is, mint a sáskát. 24Térdem inog a böjtöléstől, húsom sorvad a soványságtól. 25Gúny tárgya lettem számukra, csóválják fejüket, ha látnak. 26Segíts rajtam, Uram, Istenem, irgalmadban ments meg engem! 27Hadd tudják meg: a kezed volt az, te voltál, Uram, aki ezt művelte. 28Hadd átkozzanak, csak te áldj meg. Valljanak szégyent, akik fölkelnek ellenem, csak a te szolgád vigadozzon. 29Vádlóim öltözzenek gyalázatba, mint köntös borítsa őket a szégyen. 30Vidám ajakkal dicsőítem az Urat, a sokaság közepette dicsérem. 31Mivel melléje áll a szegénynek, hogy megmentse bíráitól.

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

Panasz rosszakarók miatt
1091A karmesternek: Dávid zsoltára. Dicsérlek téged, Istenem, ne maradj néma! 2Mert bűnösök és alattomosok tátották fel szájukat ellenem, hazug nyelvvel beszélnek velem. 3Gyűlölködő szavakkal vettek körül, ok nélkül harcolnak ellenem. 4Szeretetemre vádaskodással felelnek, de én imádkozom. 5Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel a szeretetért. 6Állíts szembe vele egy bűnös embert, és vádló álljon jobbja felől! 7A törvénykezésből bűnösként kerüljön ki, még az imádsága is váljék vétekké! 8Kevés ideig éljen, tisztségét más kapja meg! 9Fiai maradjanak árván, felesége pedig özvegyen! 10Szüntelenül bolyongjanak és kéregessenek fiai, a romok között keresgéljenek! 11Foglalja le mindenét a hitelező, idegenek fosszák meg szerzeményétől! 12Senki se maradjon hűséges hozzá, senki se könyörüljön árváin! 13Irtsák ki az utódait, már a következő nemzedék feledje el nevüket! 14Még ősei bűnére is emlékezzék az ÚR, anyjának vétkét se felejtse el! 15Legyenek ezek mindig az ÚR előtt, emléküket pedig irtsa ki a földről! 16Mivel nem volt gondja arra, hogy másokkal szeretettel bánjon, hanem az elesett és szegény embert, a megtört szívűt halálba kergette. 17Szerette az átkot: érje is utol! Nem telt kedve az áldásban: maradjon is távol tőle! 18Magára vette az átkot, mint a ruhát: hatoljon bele, mint a víz, csontjaiba, mint az olaj! 19Az legyen ruhája, amely befedi, és öve, melyet állandóan visel! 20Ezzel büntesse meg vádlóimat az ÚR, akik rosszat mondanak rólam! 21De te, URam, Uram, tégy jót velem nevedért! Jóságos szereteteddel ments meg engem! 22Mert én elesett és szegény vagyok, a szívem is sajog bennem. 23Mint megnyúlt árnyéknak, úgy kell elmennem, elsöpörnek, mint a sáskát. 24Térdem rogyadozik a koplalás miatt, testem lefogyott, sovány. 25Gyalázatos lettem az emberek előtt, néznek rám, és fejüket csóválják. 26Segíts meg, URam, Istenem! Szabadíts meg kegyelmesen! 27Hadd tudják meg, hogy ez a te kezed műve, hogy te tetted ezt, URam! 28Ha ők átkoznak is, te megáldasz, ha rám támadnak, megszégyenülnek, szolgád pedig örülni fog. 29Vádlóimat borítsa gyalázat, lepje el őket a szégyen, mint egy köpeny! 30Hangos szóval magasztalom az URat, és dicsérem őt a sokaság előtt, 31mert pártját fogja a szegénynek, megszabadítja a halálos ítélettől.

HANGOSKÖNYV 101 - 150. Zsoltár

https://www.youtube.com/watch?v=Hj6XxYUl5oY

ÉNEKELVE:

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Ó, Úr Isten, én dicsőségem
109. zsoltár
Bourgeois Loys
A 28. zsoltár dallamára
Református Énekeskönyv
1. versszak
Ó, Úr Isten, én dicsőségem, Ne hallgass, ne felejts el engem!
Mert rágalmaz az istentelen, Száját reám tátotta szörnyen,
Hazugságot szól ellenem, Nyelvével sérteget engem.
2. versszak
Ok nélkül rólam gonoszt szólnak, És nagy ellenségüknek tartnak;
Azért, hogy én őket szerettem, Kegyetlenül gyűlölnek engem;
Én csak Istenhez szüntelen Fohászkodtam ez ínségben.
3. versszak
Irgalmaddal biztatom lelkem, Szent nevedért őrizz meg engem,
Mert szegény szűkölködő vagyok, Én szívemnek fájdalmi nagyok!
Ím, el kell múlnom hirtelen, Mint az árnyék a setétben.
4. versszak
Ez én nagy keserűségemben Csúfolnak és gyaláznak szörnyen;
Fejüket rázzák, midőn látnak, És engem gúnyolnak, bosszantnak.
Azért, Úr Isten, segíts meg, Nagy kegyességedért tarts meg!
5. versszak
Az Úr Istent én az én számmal, Dicsérem szép énekmondással,
Magasztalom őtet szüntelen, Mert ő könyörül a szegényen,
És azok ellen megtartja, Akik ítélik halálra.

HALLGAT:https://www.youtube.com/watch?v=oq_Dld1COQg

VERS:

SÍK SÁNDOR: Átok az istentelenre^[419]

Én dicsőségem, Istenem, ne hallgass!^[420]
mert bűnös száj, mert álnok ajk tátong fel ellenem.
Hazug nyelvvel beszéltek énvelem;
megkörnyékeztek gyűlölet szavával,
és ok nélkül támadtak ellenem.
Szeretetemért megvádoltatom:
én pedig csak imádkozom.
Jóságomért rosszal fizetnek,
gyűlölettel a szeretetnek.
Támassz ellene gonosz embert,
jobbja felől álljon a vádoló.^[421]
Ha pereskedik, elmarasztaltassék,
s kérése legyen hasztalanvaló.
Napjai szűken legyenek,
hivatalát más nyerje meg.
Hadd legyenek fiai árvák,
özvegyen hagyja hitestársát.
Fiai szerteszét bolyongjanak s kolduljanak,
puszta házukból kihajttassanak.
Minden jószága uzsorások prédájává legyen,
munkájának gyümölcsét hordja el idegen.

Ne akadjon, ki baját bánja,
árváit senki meg ne szánja.
Maradékának magva megszakadjon,
második ízre neve se maradjon.
Atyái gonoszsága jusson az Úr eszébe,
és irgalmat ne lásson anyja vétke.
Legyen mindez az Úr előtt örökkön,
s még emlékük is vesszen ki a földön.^[422]
Sohasem gondolt az irgalmasságra,
üldözte a nyomorodott szegényt,
s a keseredett szívűt, hogy kergesse halálba.
Átkot szeretett: hát fejére szálljon,
nem akarta az áldást: hát tőle messze járjon.
Öltsön magára átkot, mint ruhát:
hatoljon az vízmódra belsejébe
és csontjaiba olajképpen.
Legyen rajt, mint a köntös, amelybe öltözik,
s az öv, mellyel mindig övezkedik.

Vádolóimra ezt mérje az Úr,
s kik lelkem ellen szólnak gonoszúl.
De te, én Uram Isten, állj mellém nevedért,
ments meg engem kegyes jóságodért.
Mert én nyomorult és szegény vagyok,
és szívem bennem megszaggattatott.
Mint elhanyatló árnyék, úgy haloványodom,
és mint a sáska, lerázattatom.^[423]
A bőjtöléstől térdeim inognak,
húsom a soványságtól sorvad,
Gúnytárgya lettem a világnak,
fejet csóválnak, hogyha látnak.
Uram, Isten, segíts meg!
irgalmad szerint szabadíts meg!
Hadd tudják meg, hogy ez a te kezed:
ezeket, Uram, te teszed.^[424]
Hadd átkozzanak, csak te áldj meg,
szégyenüljön meg, ki fejemre támad,
s vígadozni engedd szolgádat,
Öltözzenek szégyenbe, kik marnak engemet,
és mint palásttal, gyalázatukkal födözködjenek.

Áldom az Urat szájammal nagyon,
sokaság közepett magasztalom.
Mert ott áll a szegény jobbja felől,
s megszabadítja ítélőitől.

VÁLASZOS ZSOLTÁR:Valasz. Szabadíts meg, Uram, * a te irgalmad szerint! 26b vers
Uram, Istenem, + állj mellém nevedért,
mert jóságos a te irgalmad.
Szabadits meg, mert nyomorult vagyok és szegény,
Szívem összeszorult bennem.

Segits rajtam, Uram, Istenem: *
szabadíts meg a te irgalmad szerint.
Hadd tudják meg üldözőim, hogy a te kezed műve ez,
Uram, te művelted ezt velük!

Hangos szóval hálát adok neked, * dicsőitlek a sokaság előtt.
mert pártját fogtad a szegénynek,
hogy lelkét megszabadítsd bíráitól.

ALLELUJA
Alleluja. 8. szam Lk 19,38; 2,14
Aldott, aki az Ur nevében királyként érkezik! * Békesség a
mennyből, és dicsóség a magasságban! 3a tonus
Alleluja.

REJTVÉNY:

KOTTA:

KÉPEK:

 

 

Oldal: ZSOLTÁR 109 Panasz rosszakarók miatt
ZSOLTÁRMANÓ - © 2008 - 2024 - zsoltarmano.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat