ZSOLTÁR 94

Szent István Társulati Biblia (katolikus)

94 (93). ZSOLTÁR. AZ IGAZSÁGOS ISTEN
941Uram, te a megtorlás Istene vagy. Megtorlásnak Istene, mutatkozz meg! 2Kelj föl, te, aki ítélkezel a föld felett, és fizess meg az elbizakodottaknak, ahogy megérdemlik. 3Meddig fog még, Uram, a bűnös, meddig fog még a gonosz dicsekedni? 4Meddig locsognak még arcátlanul, és meddig pöffeszkednek a gonosztevők? 5Uram, eltapodják népedet, legázolják örökségedet. 6Özvegyet, idegent legyilkolnak és az árvát is tönkreteszik. 7Azt mondogatják: „Az Úr nem látja, Jákob Istene nem veszi észre.” 8Szálljatok magatokba, ti balgák a nép közt, esztelenek, mikor lesztek bölcsek? 9Aki a fület alkotta, az ne hallana, s aki a szemet csinálta, az ne látna? 10Aki a népeket neveli, az ne fenyítene? Ő, aki ismerni tanítja az embereket? 11Az Úr átlátja az ember gondolatait, tudja, hogy csak fuvallat az. 12Boldog ember, akit te tanítasz, Uram, akit törvényed szerint nevelsz, 13hogy a rossz napok elmúltával nyugalmat adj neki, ám a gonoszt elnyeli a sír. 14Az Úr nem veti el népét, nem hagyja el örökségét. 15Mert az ítélet visszatér az igazságossághoz, és a tiszta szívűek mind követik majd. 16Ki áll mellém a gonoszokkal szemben, az ártók ellen ki segít nekem? 17Ha az Úr nem segítene, lelkem csakhamar csendben nyugodnék. 18Ha már azt hiszem, hogy inog a lábam, akkor is megvéd a kegyelmed, Uram. 19Ha a szívben felgyülemlik a gond, vigasztalásod felvidítja a lelkem. 20A gonoszság székével vagy-e szövetségben, amely a törvény látszatával gyötrelmet teremt? 21Ha rátörnek is az igaz lelkére, és ártatlan vért ítélnek is el, 22bizony akkor is az Úr az erősségem, menedékem sziklája az Isten. 23Ő megtorolja rajtuk a vétket, saját gonoszságuk által veszti el őket. Igen, elveszti őket az Úr, a mi Istenünk!

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

Isten ítélete igazságot teremt
941URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva! 2Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért! 3URam, meddig fognak a bűnösök, meddig fognak a bűnösök vigadni? 4Hangoskodnak, kihívóan beszélnek, kérkednek a gonosztevők. 5Tiporják, URam, népedet, nyomorgatják örökségedet. 6Gyilkolják az özvegyet és a jövevényt, megölik az árvákat. 7Azt gondolják, nem látja az ÚR, nem veszi észre Jákób Istene. 8Térjetek észhez, ti, ostobák a nép között! Ti, esztelenek, mikor jön meg az eszetek? 9Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna? 10Aki népeket fenyít meg, az ne büntetne? Hiszen ő tanítja ismeretre az embert! 11Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai. 12Boldog az az ember, akit te megfenyítesz, URam, és megtanítasz törvényedre, 13hogy megóvd a rossz napoktól, míg a bűnösöknek megássák a sírját. 14Nem taszítja el népét az ÚR, nem hagyja el örökségét. 15Mert diadalra jut még a jog, és azt követi minden tiszta szívű ember. 16Ki kel védelmemre a gonoszok ellen? Ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben? 17Ha az ÚR nem segített volna rajtam, én már a csend honában laknék. 18Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem. 19Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkemet. 20Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével, mely a törvényesség látszatával nyomorúságot idéz elő? 21Az igaz embernek életére törnek, az ártatlan embert elítélik. 22De nekem az ÚR a váram, Istenem az oltalmam és kősziklám. 23Ellenük fordítja saját gazságukat, megsemmisíti őket saját gonoszságuk által, megsemmisíti őket Istenünk, az ÚR.

HANGOSKÖNYV 52 - 100. Zsoltár

https://www.youtube.com/watch?v=lgD0qudAcoc

ÉNEK:

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Ó, erős boszszúálló Isten
94. zsoltár
Református Énekeskönyv
1. versszak
Ó, erős boszszúálló Isten, Ki bűnünkért büntetsz erősen:
Jelentsd meg már hatalmadat! Mind e világnak bírája,
Támadj fel, add meg valóba' A kevélyeknek jutalmát!
2. versszak
Míglen marad ez büntetetlen, Míg fuvalkodnak föl kevélyen
A gonosz istentelenek? Míg élnek ily vigassággal,
És az ő gonoszságukkal Vajon meddig dicsekednek?
3. versszak
Uram, a te népedet rontják, És örökséged sanyargatják
Minden irgalmasság nélkül. Özvegyet, árvát megölnek,
Szegényt, jövevényt elvesztnek; Ezt mondják szentségtelenül:
4. versszak
Az Isten e dolgot nem látja, A Jákób Istene nem tudja,
Amiket mi szerzünk mostan. Én csudálkozom rajtatok,
Hogy ily oktalanok vagytok! Fontoljátok meg valóban:
5. versszak
Aki a fület teremtette, És a látó szemet szerzette,
Hogy ne látna, sem hallana? A pogányok büntetője
Titeket hogy ne büntetne: Ki mást tanít, hogy ne tudna?
6. versszak
Az Isten minden szívnek titkát, Jól tudja minden gondolatját:
Semmirekellők, jól látja. Boldog, akit te pirongatsz,
És törvényedre tanítasz, És kinek vagy oktatója.
7. versszak
Mert nem hagyja Isten ő népét, El nem taszítja örökségét,
Sőt vagyon rájok nagy gondja. És midőn ideje eljő,
Mindent igazán ítél ő, És a híveket megtartja.
8. versszak
Ki ment meg a gonosztól engem? És ki támad fel énmellettem
E gonosztévő nép ellen? Ha Isten nem őrzött volna,
Már régen meghaltam volna, És most feküdném a sírban.
9. versszak
Midőn mondom: ím, el kell esnem, Legottan megsegítesz engem
Te nagy irgalmasságoddal. Mikor nagy bánatban volnék,
És szívemben kesergenék, Megvigasztalál azonnal.
10. versszak
Ítéletedhez hogy férhetne Az istentelenek törvénye,
Kik jót hamisra fordítnak? Nagy sereggel összegyűlnek,
Hogy az igazat megöljék És ártatlan vért ontsanak.
11. versszak
De én csak az Istenben bízom, Ő énnékem erős kővárom,
És ezeket megbünteti, Az ő számtalan bűnükért
És gonosztéteményükért Az Isten őket elveszti.

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=mc1fHQwEm7Q

VERS:

SÍK SÁNDOR: Isten a bosszúállás Ura!

Bosszúálló Isten, Uram,
bosszúálló Isten, jelenj meg!
Föld ítélője kelj fel,
s fizess meg érdemük szerint a gőgöseknek.
A gonoszok még meddig, ó Uram,
a gonoszok még meddig dicsekednek?
Tajtékoznak, orcátlanul beszélnek,
kevélykednek, akik gonoszat cselekednek!
Népedet tiporják, Uram,
örökségedre törnek,
Gyilkolják az özvegyet, idegent,
árvákat öldökölnek.
S mondják: Nem látja ezt az Úr szeme,^[350]
nem veszi észre Jákob Istene!

Népem balgái, jól legyetek résen!
esztelenek ti, mikor kaptok észhez?
Ki a fület plántálta, az ne halljon?
ki szemet alkotott, ne látna vajjon?
Nem büntet-é, ki népeket nevel meg,
aki értelmet ád az embereknek?
Tárva az Úr előtt emberek gondolatja:
csupa hiúság azok foglalatja.

Boldog, Uram, akit te megnevelsz,
s törvényedben kioktatsz,
Hogy békét adj neki a rossz napon,
amig megássák vermét a gonosznak.
Mert népét az Úr nem taszítja el,
örökségét nem hagyja el:
Az ítélet az igazsághoz tér meg,^[351]
s az igaz szívek mind nyomába térnek.

Rossz ellen síkra érettem ki száll?
gonoszok ellenében én ügyemhez ki áll?
Ha az Úrnál nem volna menedékem,
lenn lakna lelkem, kicsi híjja már, a csendesség helyében.^[352]
Ha ,,Ingadoz a lábam'' -- gondolom,
kegyelmed, Uram, az én támaszom.
Ha sokasodnak a gondok szívemben,
a te vígasztalásod megvidámítja lelkem.

Vajjon hozzád szegődhet-é a hamisság bírói széke,
amely gyötrelmeket teremt, mintha a törvényt töltené be?^[353]
A jók lelkére rája lesnek,
ártatlan véren ítélkeznek.
Bizony az Úr lesz az én váram,
és Istenem menedék-sziklaszálam.
S rájuk téríti vissza vétküket,
öngonoszságuk veszti őket el,
Urunk, Istenünk veszti őket el.

VÁLASZOS ZSOLTÁR:

REJTVÉNY:

KOTTÁK:

KÉPEK:

Oldal: ZSOLTÁR 94 AZ IGAZSÁGOS ISTEN
ZSOLTÁRMANÓ - © 2008 - 2024 - zsoltarmano.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat