ZSOLTÁR 42

Szent István Társulati Biblia (katolikus)

(42.) EGY LEVITA PANASZA SZÁMŰZETÉSBEN
421(A karvezetőnek – Korach fiainak tanítókölteménye.) 2Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. 3Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után. Mikor mehetek már, hogy lássam Isten arcát? 4Könny a kenyerem nappal és éjjel, ha naponta mondják: „Hol marad Istened?” 5A szívem megdobban, ha arra gondolok, hogyan vonultam be a fönséges sátorba, az Úr házába, ujjongás és énekszó közepette a vidám ünnepi közösséggel. 6Lelkem, miért vagy szomorú és miért háborogsz? Remélj az Úrban és majd újra dicsőítem, mint arcom felderítőjét 7és Istenemet! A lelkem roskadozik, amikor a Jordán földjén a Hermon felől rád gondolok, te kicsi hegy. 8Örvény hívja az örvényt vizeid zuhogásában, s minden örvényed és hullámod rám zúdul. 9Nappal az Úr adja kegyelmét és éjjel neki énekelek, áldom éltető Istenemet. 10Így szólok Istenhez: Sziklám vagy, miért feledkeztél meg rólam? Miért kell szomorúan járnom, ellenségtől szorongatva? 11A velőmbe hatol, ha ellenségeim gúnyolódnak, ha naponta mondják: „Hol maradt Istened?” 12De miért vagy szomorú, lelkem, és miért háborogsz? Remélj Istenben és majd újra dicsőítem, mint arcom felderítőjét és Istenemet!

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

MÁSODIK KÖNYV<br>Vágyódás Isten temploma után
42.1A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye. 2Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem! 3Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt? 4Könnyem lett a kenyerem éjjel és nappal, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened? 5Kiöntöm lelkemet, és arra emlékezem, hogy milyen tömeggel vonultam, és hogyan vezettem Isten házához hangos ujjongással és hálaénekkel az ünneplő sokaságot. 6Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért! 7Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok a Jordán földjéről és a Hermónról, a Micár-hegyről. 8Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában, minden habod és hullámod átcsapott fölöttem. 9Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az ÚR, imádságot életem Istenéhez. 10Ezt mondom Istenemnek, kőszálamnak: Miért feledkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség? 11Mintha csontjaimat tördelnék, amikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened? 12Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!

 HANGOSKÖNYV 1-51:

https://www.youtube.com/watch?v=2xwx9g3BCzw

ÉNEKELVE:

REFORMÁTUS ÉNEK:

Mint a szép, híves patakra
42. zsoltár
Bourgeois Loys
Református Énekeskönyv
1. versszak
Mint a szép, híves patakra A szar-vas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzá fohászkodik,
Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem,
Vajon színed eleiben Mikor jutok, élő Isten?
2. versszak
Könnyhullatásim énnékem Kenyerem éjjel-nappal,
Midőn azt kérdik éntőlem: Hol Istened, kit vártál?
Ezen lelkem kiontom, És házadat óhajtom,
Hol a hívek seregében Örvendek szép éneklésben.
3. versszak
Én lelkem, mire csüggedsz el? Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben, nem hágy el, Kiben örvendek végre,
Midőn hozzám orcáját, Nyújtja szabadítását;
Ó, én kegyelmes Istenem, Mely igen kesereg lelkem!
4. versszak
Sebessége árvizednek, És a nagy zúgó habok
Énrajtam összeütköznek, Mégis hozzád óhajtok;
Mert úgy megtartasz nappal, Hogy éjjel vigassággal
Dicséreteket éneklek Néked, erős őrizőmnek.
5. versszak
Mondván: Isten, én kőszálam, Mire felejtesz így el?
Ellenségim vannak rajtam, Gyászban járok veszéllyel.
Mert az ő hamis nyelvek Csontjaimban megsértnek,
Mert így bosszantnak ellened: Lássuk, hol vagyon Istened?
6. versszak
Én lelkem, mire csüggedsz el: Mit kesergesz ennyire?
Bízzál Istenben s nem hágy el, Kiben örvendek végre.
Ki nekem szemlátomást Nyújt kedves szabadulást,
Nyilván megmutatja nekem, Hogy csak ő az én Istenem.

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=5FuYol7n0fo

SÁRGAKÖNYV: 125

1. Mint szarvas hûs forrás után
szívem eped, vágyik hozzád,
úgy mennék én az élô Úr felé,
mikor jössz el, hogy elvigyél.

2. Könnyek között telt életem,
mert az Urat nem ismertem,
szomjaztam én az igazság után
nem tudtam azt, hogy ô még vár rám.

3. Szelíd hangja megragadott
és felemelt magához vont,
kiválasztott, hogy meglássam arcát,
ó Jézus jöjj, úgy várok rád

HALLGAT:https://www.youtube.com/watch?v=hQFxY38CA_Y

Mint szarvas !

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=4uveVVGlvro

VERS:

SÍK SÁNDOR: Mint szarvasgím a patakok vizére...

Mint szarvasgím a patakok vizére,
úgy óhajtozik lelkem Istenére.
Az élő Istent szomjúhozza lelkem:
mikor lehet elébe mennem
és Isten arca előtt megjelennem!
Könny a kenyerem éj-nap untalan,
mikor naponta mondják: ,,Istened merre van'?''
A lelkem áradoz, ha arra gondolok:^[96]
a tömegben hogyan vonultam, Isten házába legelől vonultam,
Örömujjongás, háladal szavával,
ünneplő sokasággal.
Mért vagy, én lelkem, oly levert?
mért háborítasz engemet?
Bízzál Istenben: Áldani fogom még
az én orcámnak megszabadítóját, az én Istenemet.

A lélek mélyen le van sujtva bennem,
azért a Jordán földjén, Hermon alatt, Misar hegyén te jársz
eszemben.^[97]
Itt örvény örvénynek kiált, zuhatagjaid vizei harsognak:
és minden árjaid, minden hullámaid énrajtam át zuhognak.^[98]
Nappal küldjön az Úr irgalmat énnekem,
éjente életemnek Istenéhez hadd szálljon áldó énekem.
Istenhez szólok: Én kősziklám, miért felejtesz engemet?
mikor szorongat ellenségem, szomorún mért járok-kelek?
Csontjaim törnek, mikor ellenségeim gúnyolnak engemet,^[99]
mikor naphosszat hajtogatják: ,,Hol van hát Istened?''
Mért vagy én lelkem, oly levert?
mért háborítasz engemet?
Bízzál Istenben: áldani fogom még
az én orcámnak megszabadítóját, az én Istenemet.

VÁLASZOS ZSOLTÁR:

30. hét szombat 2.REJTVÉNY:

KÉPEK:

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat