ZSOLTÁR 35

 Szent István Társulati Biblia (katolikus)

35 (34). ZSOLTÁR. AZ ÜLDÖZÖTT IGAZ IMÁJA
351(Dávidtól.) Szállj perbe, Uram, azokkal, kik velem vitáznak, győzd le azokat, kik ellenem harcolnak! 2Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj föl védelmemre, 3vess lándzsát és dárdát üldözőim ellen! Mondd lelkemnek: „Én vagyok üdvösséged!” 4Vesszenek dicstelenül, akik életemre törnek, hátráljanak meg szégyenletesen, akik gonoszat forralnak ellenem! 5Legyenek olyanok, mint pelyva a szélben, az Isten angyala szórja őket szét! 6Útjuk legyen síkos és sötét, üldözze őket az Isten angyala! 6Ébredj fel, kelj védelmemre, Istenem és Uram, intézd te az ügyem! 7Mivel ok nélkül csapdát állítottak nekem, és ok nélkül vermet ástak életemnek. 8Érje őket fájdalmas pusztulás, akadjanak a nekem vetett hálóba maguk, és essenek bele a verembe! 9Lelkem pedig ujjongjon az Úrban, örüljön segítségének! 10Minden tagom hirdeti majd: Ki olyan, mint te vagy, Uram? Te, aki a gyengét megmented a túlerőtől, a szegényt a rablók kezétől. 11Elvetemült tanúk álltak elő, s vallattak dolgokról, mikről mit sem tudtam. 12A jót rosszal viszonozták nekem, üressé vált az életem. 13Pedig én, amikor betegen feküdtek, vezeklőruhát öltöttem, lelkemet böjttel gyötörtem, s imádságban öntöttem ki a szívem. 14Bánatosan jártam, mintha barátom vagy testvérem lett volna. Mint aki anyját gyászolja, úgy roskadoztam a szomorúságtól. 15Mégis örültek, amikor ingadoztam, és összegyűltek, ellenem fordultak. Idegenek, kiket nem ismerek, marcangoltak és nagy kiáltásokkal 16azt kiáltják: „Ha! Ha! Láttuk!” Fogukat csikorgatták ellenem. 17Uram, meddig nézed még ezt? Oltalmazd meg dühüktől életem, mentsd meg lelkemet az oroszlánoktól! 18Akkor hálát adok neked a nagy közösségben, az egész nép előtt dicsőítlek téged. 19Akik igazságtalanul rám támadnak, ne diadalmaskodjanak fölöttem! Ne hunyorgassák szemüket, akik ok nélkül gyűlölnek! 20Ők nem a béke hangján szólnak, akik szelídek a földön, azok ellen álnokságot koholnak. 21Kitátják ellenem nagyra a szájukat, s azt kiáltják: „Na, most majd meglátjuk!” 22Uram, te láttad, ne hallgass tovább. Uram, ne maradj távol tőlem! 23 24Tégy igazságot, igaz voltod szerint! Uram, Istenem, ne diadalmaskodjanak rajtam, 25ne gondolják szívükben: „Éppen így akartuk!” Ne mondhassák: „Most aztán felfaltuk!” 26Pusztuljanak el szégyenletesen mind, akik nyomorúságomon kéjelegnek! Érje szégyen és gyalázat azokat, akik fölényesen beszélnek felőlem! 27De örüljenek és ujjongjanak mind, akik ügyemet mérlegelik! Mondogassák szüntelenül: „Nagy az Úr, üdvét akarja szolgájának!”
36 (35). ZSOLTÁR
28Az én nyelvem pedig hirdesse igazságosságodat, s mindörökké zengje dicséreted!

Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)

Könyörgés oltalomért

35.1Dávidé. Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal! 2Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre! 3Végy elő lándzsát és csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítelek téged! 4Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek! Hátráljanak meg, és piruljanak, akik rosszat terveznek ellenem! 5Legyenek olyanok, mint a szélhordta pelyva. Az ÚR angyala szórja szét őket! 6Legyen útjuk sötét és síkos, az ÚR angyala üldözze őket! 7Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem. 8Érje őket váratlan veszedelem, fogja meg őket a háló, amelyet kivetettek, ők maguk essenek gödörbe! 9Én pedig ujjongok az ÚRnak, és örvendezek szabadításának. 10Minden porcikám ezt mondja: Ki volna hozzád fogható, URam? Mert megmented az elesettet az erőszakostól, az elesettet és szegényt a fosztogatótól. 11Hamis tanúk állnak elő, olyanról faggatnak, amiről nem tudok. 12Rosszal fizetnek a jóért, életemre törnek. 13Pedig ha ők betegek voltak, én zsákruhát öltöttem, böjttel gyötörtem magamat, újra meg újra szívből imádkoztam. 14Úgy jártam-keltem, mintha barátomról, testvéremről lett volna szó, mély bánatba merültem, mint aki anyját gyászolja. 15De mikor én meginogtam, örömükben összegyűltek. Összegyűltek körülöttem mint idegenek és ismeretlenek, szitkozódnak szünet nélkül. 16Elvetemülten gúnyolódnak, acsarkodnak ellenem. 17Uram, meddig tűröd ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól! 18Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek. 19Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek. 20Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok ellen, akik szelíden élnek a földön. 21Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel láttunk! 22Láttad mindezt, URam! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem! 23Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem! 24Ítélj meg igazságod szerint, URam, Istenem, ne engedd, hogy kinevessenek! 25Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák: Végeztünk vele! 26Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak! Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben! 27Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor, hogy nagy az ÚR, aki szolgája javát akarja! 28Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet mindennap. 

 HANGOSKÖNYV 1-51:

https://www.youtube.com/watch?v=2xwx9g3BCzw

ÉNEKELVE:

 REFORMÁTUS ÉNEK:

Perelj, Uram, perlőimmel
35. zsoltár
Béza Tódor
Református Énekeskönyv
1. versszak
Perelj, Uram, perlőimmel, Harcolj én ellenségimmel,
Te paizsodat ragadd elő! Én segedelmemre állj elő!
Dárdádat nyújtsd ki kezeddel, Ellenségimet kergesd el!
Mondjad ezt az én lelkemnek: Tégedet én megsegítlek!
2. versszak
Gyászban jártam lehorgadva, Mint ki az anyját siratja,
De ők szomorú esetemen Örülnek, és gyűlnek seregben.
Hátmögül a gonosz népek Engemet szörnyen nevetnek;
Ártatlan lévén, nem szánnak, Sőt csúfolnak és szaggatnak.
3. versszak
A képmutató galibák Fogukat rám csikorgatják;
És rajtam nagy csúfságot űznek, Kik csak zabálódást keresnek.
Uram, míg nézed ezeket? Jövel, tartsd meg én lelkemet!
Egyedül voltom tekintsd meg, Ez oroszlánoktól ments meg!
4. versszak
Dicsérlek téged szüntelen Nagy sűrű gyülekezetben,
És nagy roppant sereg nép előtt Téged dicsérlek minden fölött.
Ne engedd, hogy örüljenek, Akik ok nélkül gyűlölnek;
Ellenségimet fordítsd el, Ne gúnyoljanak szemükkel.
5. versszak
Már azok énekeljenek, Kik igazamnak örülnek,
Mondván: hála legyen az Úrnak, Ki nyugalmat ád szolgájának!
Én nyelvem igazságodat, Hirdeti nagy jóvoltodat;
Dicséretedet nagy híven Éneklem minden időben.

HALLGAT: https://www.youtube.com/watch?v=NH8tj_JFU3o

VERS:

SÍK SÁNDOR: Isten segíti a békességeseket

Perelj, Uram, perelőimmel,
harcolj én ellenségeimmel.
Ragadj érettem pajzsot, vértet,^[73]
kelj fel, hozz nekem segítséget.
Lendíts dárdát és tartsd fel üldözőim,
mondd lelkemnek: ,,Én vagyok üdvösséged!''
Zavarodjon meg, piruljon meg, ki szorongatja életem;
térjenek hátra s szégyenüljenek meg, kik gonoszat koholnak ellenem.
Legyenek olyanok, mint a szélben a polyva,
kergesse őket Isten angyala,
Legyen az útjuk síkos és setét,
üldözze őket Isten angyala.
Mert hálót nekem ok nélkül vetettek,
ok nélkül ástak vermet életemnek.

Mikor nem sejtik, szálljon rájuk romlás,
ásott vermükbe maguk essenek,
vetett hálójuk őket fogja meg,
De az Úrban fog újjongani elmém,
vígadozni fog az ő segedelmén.
Minden erőim kiáltani fogják:
,,Uram, kicsoda hasonló tehozzád?
Ki megmented a gyengét a hatalmaskodótól,
szorongatottat és szegényt fosztogatóktól!''
Erőszakos tanúk álltak fel ellenem:
amiről semmit sem tudok, azt kérdték szüntelen.
Jóért rosszal fizettek nékem;
lelkem elhagyottsága lett a részem.

Pedig én, mikor ők betegek voltak, szőrzsákba öltözködtem,
bőjttel gyötörtem lelkemet,
sűrű könyörgésekkel könyörögtem.^[74]
Mint jóbarátért, mint testvéremért, szomorún jártam,
mint aki az édesanyját siratja, úgy görnyedtem a gyászban.
Ôk ellenben, mikor én meginogtam, örvendeztek és gyülekeztek,
ellenem gyülekeztek, váratlan nekem estek,
Megmarcangoltak, nem nyugodtak, rám törtek gúnyosan,
csikorgatták rám fogaikat hangosan.

Uram, még meddig nézed ezt?
szabadítsd meg az ordítóktól lelkemet,
az oroszlánoktól életemet.^[75]
Hadd áldjalak a nagy gyülekezetben téged,
a sok nép között hírdessem dicsőséged.
Ne örüljenek a gonoszok rajtam, akik ellenem törnek,
ne hunyorgassák szemüket, kik ok nélkül gyűlölnek.
Mivel nem békés beszédeket szólnak,
s országszerte a békességesekre álnokságot koholnak.
Szélesre tátják ellenem a szájuk,
s mondják: ,,Haha! haha! Most a szemünkkel látjuk!''^[76]
Látod, Uram! -- Ne hallgass!
Uram, ne maradj tőlem messze!
Kelj fel, serkenj fel védelmemre,
én Istenem, Uram, az én peres ügyemre!
Uram, igazságodban tégy rám ítéletet,
Istenem; rajtam ne örüljenek!
Ne gondolják szívükben: ,,Hahaha! Ezt akartuk!''^[77]
ne mondják: ,,Ezt felfaltuk!''

Piruljanak meg, szégyenüljenek meg
mind, kik nevetve nézik bajomat,
Borítsa őket szégyen és gyalázat,
kik ellenem felfújják magukat.
De örvendjenek és újjongjanak, kik pártul fogják ügyemet,
s mindenkor így beszéljenek:
,,Áldott legyen az Úr,
kinek kegyelméből szolgája szabadul!''
Hirdeti nyelvem igazságodat,
mindenkoron magasztalásodat.

 

VÁLASZOS ZSOLTÁR:

REJTVÉNY:

KÉPEK:

 

 

 

Oldal: ZSOLTÁR 35 Könyörgés oltalomért
ZSOLTÁRMANÓ - © 2008 - 2024 - zsoltarmano.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat